Zlinszky András projektfelelős csütörtökön az MTI-nek elmondta, a hétfőn kezdődő és tíz napig tartó munka során a Balaton és a Kis-Balaton nyílt vizét, a Tapolcai-medence és a Balaton-part növényzetét, továbbá a Sárvíz völgyének és Zánka-Dörgicse környékének domborzatát mérik a levegőből.

A gép nemcsak hagyományos légi-felvételeket készít, hanem pásztázó lézer segítségével képes finom domborzati modellezésre, továbbá a színek numerikus vizsgálatára alkalmas úgynevezett hiperspektrális képeket is készít. Ez utóbbiak fontos információkat nyújtanak a parti nádas növényeinek és a vízben lebegő algák mennyiségének vizsgálatához. Segítségével egyebek közt meghatározható az ép és a pusztuló nádasok kiterjedése, vagy a nádasokon belül a gyékény és a sás aránya.

A tihanyi kutatóintézet régi partnerei, az angol Stirlingi Egyetem kutatói a légi felmérés adatainak segítségével eljárást kívánnak kidolgozni tavak, így a Balaton vízminőségének műholdas nyomonkövetéséhez. Ehhez hasonlót tengerekre már kidolgoztak, és alkalmaznak is, de az optikailag bonyolultabb feladatot jelentő kisvizekre, tavakra még nem - mondta a projektfelelős.

A kutatásra az European Facility For Airborne Research által kiírt pályázaton nyert 50 millió forintnyi támogatást a tihanyi kutatóintézet. A tíznapos kutatóprogram részeként a Balatonhoz érkezik kilenc országból 20 diák, hogy tanulmányozza a speciális légi mérési technikákat, illetve azok környezettudományi célú alkalmazását nemzetközi előadók közreműködésével.

Az angol kutatórepülő jelenlétét kihasználva, egy másik program részeként a magyar örökségvédelem számára is domborzati felvételek készülnek régészeti célokra. A hétfőn hazánkba érkező gép már rendelkezik repülési engedéllyel, és ha az időjárás engedi, kedden kezdi meg a kutatómunkát.