Néhány napon belül hat földrengés volt a szeizmológiai szempontból egyébként kimondottan nyugodt területnek számító Magyarországon: Miskolcon és Baranyában háromszor-háromszor mozdult meg a föld.
A rengések ereje a Richter-skálán 2,5 és 3,5 közé esett, ami a már érezhető, de károkat ritkán okozó kategória, bár nagyságrendekkel maradnak el a legutóbbi komolyabb magyarországi földrengés, az 1985-ös 4,9-es erejű berhidai mögött (a skála logaritmikus, egy pont különbség 32-szer, két pont pedig ezerszer több felszabaduló energiát jelent).
Idén a mostani kétszer három mellett még három akkora földrengés volt, amit a kutatóintézetek műszerei mellett az emberek is éreztek: a Komárom-Esztergom megyei Keréktelkiben júniusban, Tápiószele közelében májusban, illetve Somogyban februárban. Bár ilyen rövid időn belül ennyi rengést nem sűrűn szoktak észlelni, ez még bőven belefér a magyarországi földrengések gyakoriságát leíró statisztikai törvényszerűségekbe, mondta el az Index kérdésére Bus Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézetének szeizmológusa.
A magyar éves átlag 5-10 érezhető, és nagyjából 100, csak az obszervatóriumok által észlelt, 2,0-nál kisebb erejű rengés. Mivel a nagyobb földmozgások általában elő- és utórengésekkel járnak, jellemző, hogy az éves adag úgy áll össze, hogy pár nap alatt összejön az évi átlag harmada, vagy akár fele, aztán hónapokig semmi. A néhány napon belüli hat rengés sem példátlan a magyarországi földmozgások történetében, bár az igaz, hogy ritkán fordul elő.
A statisztika egyébként is kileng, van hogy csak 2-3 érezhető rengés van egy évben, a következőben meg 15. Hosszú távon azonban nem érezhető változás a földmozgások gyakoriságában vagy intenzitásában, és ezen a mostani borsodi és baranyai rengések sem változtatnak.
Magyarország nem lett veszélyesebb hely, mint egy hete volt, nyugtatott meg a szeizmológus, még hetekig kellene újabb és újabb rengéseknek bekövetkezni, hogy a jelenséget már ne lehessen leírni a statisztika természetes hullámzásával. Azt viszont, hogy a csütörtök hajnali miskolci földmozgás az utolsó volt-e a sorban, vagy lesz még utórengés, a tudomány mai szintjén nem tudjuk megjósolni; nem kizárt, de nem is törvényszerű, hogy legyen.
Számos bejelentés érkezett a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságra a csütörtök hajnali földrengéssel kapcsolatban. A földmozgást sokan érezték, de senkit sem kellett kitelepíteni és károkról sem kaptak információt. A legtöbben mozgó csillárról, televízióról, megzörrenő üvegtábláról számoltak be.
Egy miskolci szemtanú elmondta: hajnali fél négy körül érezte a földmozgást és ijedtében kiugrott az ágyból. Elmondása szerint a lakásban a bútorok és az ablakok is megmozdultak. (FH)