Az evolúcióelmélet megalkotója az állította, hogy az emberek nem az Édenkertből származnak. Most az is kiderült, hogy a tudós képes volt édenkertté változtatni egy kihalt szigetet.
Charles Darwin egyik legjobban őrzött titkát leplezi le egy aprócska sziget az Atlanti-óceán közepén. A Közép-Atlanti-hátság vulkanikus tevékenysége által létrejött Ascension-szigetet kétszáz éve még csak kő és hamu borította, most viszont egy virágzó trópusi erdő várja az odatévedőket.
Nem könnyű megtalálni Ascensiont, mert az Atlanti-óceán közepén van, Afrika partjától 1600 kilométerre, Dél-Amerikától 2250 kilométerre. Van rajta egy különösen aktív vulkán, ez hozta létre a szigetet egymillió évvel ezelőtt.
Amikor Darwin 1836-ban odalátogatott, nem talált semmi érdekeset, csak hamut és köveket. A sivár környezet azonban ihletet adott a tudósnak, aki elhatározta, hogy egy zöld oázist hoz létre a szigeten. Néhány évvel később botanikus barátja, Joseph Hooker is a szigetre vetődött, amelyen a brit haditengerészet fontos bázisa volt. A helyőrséget azonban a friss víz hiánya miatt nem tudták bővíteni.
Mivel a szigeten nem nőtt szinte semmi, a csapadék hamar elpárolgott. Darwin ötletére építve Hooker 1847-ben azt javasolta a haditengerészetnek, hogy telepítsenek fákat. Ötlete az volt, hogy a fák megfogják a vizet, csökkentik a párolgást és gazdagítják a talajt.
A világ botanikuskertjeiből 1850-ben indultak el a szállítmányok, és húsz évvel később már eukaliptuszok, fenyők, bambuszok és banánfák nőtték be a szigetet.
Napjainkban is vizsgálják a szigetet, Dave Wilkinson ökológus professzor többször írt a különleges ökoszisztémáról. Az Ascensionon olyan növények élnek egymás mellett, amelyek a természetben egyébként nem találkoznak. A sziget legmagasabb csúcsán egy trópusi esőerdő is kialakult, ahol lecsapódik a tengeri pára.
Ehhez hasonló ökoszisztémák évmilliók alatt jönnek létre, Darwin és Hooker munkája viszont azt bizonyítja, hogy kitartó próbálkozással mesterségesen is létrehozhatók ilyen rendszerek.