Egy több ezer éve történt meteorbecsapódás tényét igazolta az olasz-egyiptomi sivatagi expedíció, amelynek eredményeiről az Európai Bolygótudományi Kongresszuson számoltak be Rómában.
Sok ezer évvel ezelőtt egy óránkénti 12 ezer kilométeres sebességgel száguldó ritka vasmeteor csapódott be a mai egyiptomi sivatagban, a szudáni és a líbiai határ közelében. A 10 tonnás meteor becsapódásakor óriási tűzgömb és füst keletkezett, a jelenség ezer kilométer távolságra is látható volt. A becsapódás helyén 16 méter mély és 45 méter átmérőjű kráter keletkezett a sziklás talajban.
Az úgynevezett Kamil-krátert még 2008-ban fedezte fel a Google Earth segítségével Vincenzo De Michele, a milánói Természettudományi Múzeum ásványtani szakértője. A kutató természetes képződményeket keresett, amikor észrevette a kerek becsapódási krátert a monitoron - olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon.
Az expedíciót olasz szakemberek szervezték, akiknek több mint egy évükbe tellett, hogy megtervezzék az utazást és beszerezzék a szükséges engedélyeket. A felkészülés közben műholdas felvételeken elemezték a Kamil-régiót. A negyven tagú olasz-egyiptomi expedíció, amelyet részben az Európai Űrügynökség (ESA) finanszírozott, két héten át vizsgálta a terepet. Összesen 1000 kilogrammnyi, a meteorból származó vastörmeléket gyűjtöttek össze, beleértve azt a 83 kilogrammos darabot, amely még a becsapódás előtt levált a meteorról, s a krátertől 200 méterre feküdt.
"A kráter azt bizonyítja, hogy a 10 tonna körüli tömeggel rendelkező vasmeteorok nem törnek darabokra a légkörbe érve, ehelyett becsapódáskor felrobbannak, krátert képezve a talajban" - hangsúlyozta Detlef Koschny, az ESA kutatója. A Kamil-kráter a geológusok és asztrofizikusok mellett a régészek érdeklődését is felkeltette.
"Még mindig nem sikerült megállapítani, hogy pontosan mikor történt a becsapódás. Egészen biztosan állítható, hogy a kráter tízezer évesnél fiatalabb; néhány ezer éve keletkezett, s nem kizárt, hogy a becsapódást a környékbeli lakosság is észlelhette. A becsapódás dátumát a közelben lévő ókori települések leletanyaga segíthet pontosítani" - vélekedett az expedíciót szervező Luigi Folco, a Sienai Egyetem kutatója. Az expedíció során összegyűjtott adatok igen hasznosak lehetnek az ESA számára is, hogy felbecsülje, mekkora veszélyt jelenthetnek bolygónk számára a kis, "Föld-súroló" aszteroidák, amelyekhez tartozott a Kamil-krátert eredményező égi vándor is.