Hatékonyabb antibiotikumokat, idegsejtek hálózatát, vándorló sejteket, óriáscsillagokat és új adatvédelmi módszereket vizsgál a Magyar Tudományos Akadémián Lendület programjának öt nyertese. A kutatók elvándorlását megakadályzni kívánó program célkitűzéseit teljesítették, sőt, túlteljesítették.
Óriási verseny folyik a világban a tehetséges kutatókért, mert ők jelentik egy-egy ország számára a jövőt, és nem csupán a tudományban és a fejlesztésben, hanem a közéletben is. Magyarországnak is részt kell vennie ebben a versenyben, mondta Pálinkás József MTA-elnök, a fiatal kutatóknak létrehozott Lendület Program kezdeményezője csütörtökön egy akadémiai konferencián.
A program nem csupán a kutatók elvándorlásának megállítását teszi lehetővé, hanem hozzájárul az akadémiai kutatóintézetek kutatási témáinak megújításához és versenyképességük növeléséhez is. A programot az MTA az idén 300 millió forinttal támogatja.
"Mind az öt kutató teljesítette, túlteljesítette a pályázatban megfogalmazott igen magas kritériumokat" - mondta az MTA elnöke.
Elismerés és pénz
Az öt fiatal tudós, akik öt éven át kapnak támogatást, megalakította saját kutatócsoportját, igen rangos folyóiratokban publikálták tanulmányaikat. Legalább ilyen fontos követelmény volt, hogy különböző pályázatokon lényegesen nagyobb összegű támogatást szerezzenek, mint amilyenben a Lendület Programban keretében részesültek.
Buday László biológus a sejtek vándorlását vizsgálja teamjével az emberek és az emlősök szervezetében. A sejtműködést az úgynevezett növekedési faktorok irányítják, utóbbiak által használt úgynevezett jelátviteli pályák működési zavara pedig rákos daganatok, a cukorbaj és más betegségek kialakulásához vezethet. Buday csoportjával eddig ismeretlen jelátviteli pályák felderítését tűzte ki célul.
A tudósok génhiányos egereket vizsgálnak, amelyek szervezete nem termeli a magyar tudósok által felfedezett HOFI-fehérjét: ennek hiányában drámaian csökkent a sejtek mozgási képessége. Vizsgálataik közben jöttek rá arra is, hogy egy ritka, de súlyos betegség, a Frank ter Haar-szindróma hátterében is valószínűleg e sejtmozgás sérülése áll.
Papp Balázs biológus, aki Manchesterből tért haza, az antibiotikum-koktélokat vizsgálja csoportjával. Mint kifejtette, a legkorszerűbb antibiotikumok is nagyon gyorsan elavulnak a kórokozók alkalmazkodóképessége miatt.
"Evolúciós verseny folyik az ember és a kórokozók között" - fogalmazott a kutató.
Ám míg az egyes antibiotikumok külön-külön hatástalanok lehetnek, közös erővel legyűrhetik a fertőzést, csupán az optimális koktélokat kell megtalálni. Papp Balázs és kutatócsoportja egy mesterséges intelligencián alapuló, számítógép-vezérelt eljárást dolgozott ki, ez a laboratóriumi robot olyan hatóanyag-kombinációkat keres, amelyek egymás hatását erősítik, így harcolva a baktériumok okozta súlyos fertőzések ellen.
Kiss L. László csillagász, aki hét éven át volt a Sydneyi Egyetem kutatója, távoli naprendszerek csillagai körül keringő bolygórendszerek vizsgálatát tűzte ki célul. A magyar csillagászat legnagyobb kutatócsoportjának egyik fő feladata a tavaly tavasszal pályára állt és az eddigi legprecízebb fénymérést lehetővé tevő csillagászati eszköz, a Kepler űrtávcső segítségével érkező adatok vizsgálata.
Az Egyesült Államokból hazatért Szabadics János agykutató a több milliárd darabból álló emberi agykéreg összefüggéset vizsgálja a csoportjával. A kirakós játék minden egyes eleme több tízezer másik egységgel áll összeköttetésben, e hálózatok teszik lehetővé a bonyolult agyi funkciókat, ugyanakkor magukról a kapcsolódásokról még mindig keveset tud a tudomány. A tudósok rangos Journal of Neuroscience-ben megjelent cikkükben egy különleges sejttípust, a szemcsesejtet írták le, amelyet akkor találtak meg, amikor az agy egy, a tanulás bizonyos formáiban igen fontos szerepet játszó részét, a hippokampuszt vizsgálták.
Tardos Gábor matematikus, aki Kanadából tért haza, csoportjával digitális adatvédelemmel foglalkozik. Olyan módszer tökéletesítésén dolgoznak, amellyel kiszűrhető az a személy, aki ugyan jogosan szerzett meg egy információt, de nem adhatta volna azt tovább. A dokumentumok titkosításában az úgynevezett ujjlenyomatkódok segítenek. Tardos Gábor és munkatársai a lehető legrövidebb ilyen kód előállításán, és dokumentumokba rejtésén dolgoznak.