Viselkedéskutatók Michael Mendl etológusprofesszor vezetésével 24 olyan kutyát vizsgáltak meg, amely nem sokkal azelőtt érkezett egy állatmenhelyre. Először húsz percre egy gondozóval egy üres teremben kellett tartózkodniuk, majd másnap öt percre bezárták oda őket egyedül. Videokamerákkal rögzítették, ahogy az ebek az ajtót kaparták és ugattak, vagy egyszerűen nyugodtak maradtak.

A kísérlet második részében a kutatók ínyencfalatokkal töltötték meg tálkákat, majd megtanították nekik, merre vannak az üres, és merre a teli tálkák. Később azokat köztes helyekre rakták. Azokat a kutyákat, amelyek boldogan rohantak a finomságokhoz, optimistának kategorizálták, amelyek haboztak, pesszimistának.

Később összehasonlították a két kísérletrész eredményeit. Azok a kutyák, amelyek bezárva szorongtak - és ennek jeleként ugattak és kaparták az ajtót - leginkább a pesszimisták közül kerültek ki. Az optimisták bezárva is többnyire megőrizték nyugalmukat.

Mendl szerint a felismerés fontos az ebtulajdonosok számára, amennyiben helyesen akarják kezelni kedvenceiket. Rámutat például arra, hogy a kutyák szorongása elszigeteltség esetén nem jó jel, ahogyan azt egyes állattartók vélik.