Kiszáradt gabona nyomait találták meg egy 30 ezer éves őrlőkövön tudósok, akik ezek alapján arra következtetnek, hogy már az ősemberek étrendjében is szerepelt a kenyér. Ez árnyalja azt a közkeletű elgondolást, hogy a korai emberek elsősorban húsevők voltak. A tudósok az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) ismertették felfedezésüket.

Megállapításuk szerint az Európa területén élő ősemberek a krumplihoz hasonló növények gyökereiből csináltak lisztet, amelyet később tésztává gyúrtak. "Olyan volt, mint a palacsinta, csak víz és liszt" - mondta az olasz kutatók egyike. Laura Longo úgy gondolja, hogy pitaszerű kenyér lehetett, amelyet forró kövön sütöttek meg. "Ropogós, de nem valami ízletes" - jegyezte meg a szakember.

A felnőtt tenyérbe illő őrlőkövekre Olaszország, Oroszország és Csehország területein zajló ásatásokon bukkantak rá. A felfedezés alapján úgy tűnik, hogy az emberiség az eddig gondoltnál már 10 ezer évvel korábban használt lisztet. Előzőleg - izraeli leletek alapján - úgy vélték, hogy az ember 20 ezer évvel ezelőtt kezdte el alkalmazni az őrleményt.

Az őskenyér léte egyes vélemények szerint változtat a manapság nagyon népszerű paleolit étrenden, amely arra alapul, hogy az ősemberek táplálkozását követve a diéta hívei nem fogyasztanak szénhidráttartalmú ételeket, csak húst, zöldséget és gyümölcsöt.