Ez egyelőre csak a távlati cél, elérhető közelségben egyelőre csak az van, hogy az agyi aktivitás alapján meg lehessen állapítani egy alvó emberről, hogy éppen miről álmodik.

A Dr. Moran Cerf vezette kutatócsoport önkéntes tesztalanyokkal dolgozott, akiknek képeket mutattak, miközben az agyukba műtéti úton elhelyezett elektródák követték az agyi aktivitást. Kiderült, hogy az agyunkban egyes neuronok, illetve neuroncsoportok köthetők minden egyes gondolathoz. Minden egyes tesztalanynál külön kellett felépíteni az adatbázis, ami rögzítette, hogy melyik egyéni agysejtjüket mire használják, de a kész adatbázissal már nagy eséllyel meg tudják mondani, hogy az alany éppen Marylin Monroe-ra, Bill Clintonra, vagy az Eiffel-toronyra gondol.

Minél pontosabb és nagyobb az adatbázis, annál hatékonyabban voltak képesek a kutatók az alanyok gondolataiban olvasni, de egyelőre bonyolultabb érzelmek, gondolatmenetek dekódolása még nem megy.

A következő lépésben a már felépített adatbázisokkal alvó tesztalanyok agyi aktivitását fogják összevetni, így, ha pontos képet nem is kapnak az álmokról, azt jó eséllyel meg tudják majd mondani, hogy nagyjából miről álmodott az illető, milyen személyek és helyszínek szerepeltek az álmában. Dr. Cerf szerint csak a technológia további finomítására van szükség, és lehetségessé válik az álmok teljes rögzítése, majd valamilyen formában vizualizált visszaadásuk.

A fő problémát egyelőre az adatbázis hosszadalmas felépítése jelenti, illetve az, hogy a vizsgálatokat az elektródák beültetésének kényes művelete kell hogy megelőzze. Az elv azonban működőképesnek tűnik, és a neuronok aktivitásán alapuló gondolatolvasás olyan technológiák kifejlesztését segítheti majd elő, mint a gondolatvezérelt számítógépek vagy autók.