A terv a BirdLife International nemzetközi zöldszervezet felkérésére a 2009-ben zárult kékvércsevédelmi LIFE program eredményeire támaszkodik. A dokumentumban foglaltak megvalósulása elősegítheti, hogy a faj a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján a jelenlegi "mérsékelten veszélyeztetett" kategóriából a "nem veszélyeztetett" kategóriába kerüljön.

A kék vércse világállománya a 70-es évektől napjainkra mintegy 30 százalékkal esett vissza. Az Európai Unióban és Szerbiában jelenleg mintegy 2500 pár költ, a tervek szerint 2015-re ezt a számot 3500-ra növelik.

Az állomány drasztikus visszaesése elsősorban a fészkelő- és táplálkozóterületek csökkenésének, az egyre iparszerűbb mezőgazdaságnak és a nagyfokú vegyszerhasználatnak a következménye.

A populáció csökkenésének megállítása érdekében az elmúlt években többek között mesterséges költőládákat helyeztek ki a madarak élőhelyein, a kutatók végső célja azonban annak elérése, hogy a kék vércsék természetes körülmények között is szaporodjanak.

A kék vércse az unióban és a mediterrán térségben védett, költőterületének keleti felében azonban - például Ukrajnában - és vonulása során (például Cipruson) még a közelmúltban is tapasztalták nagyarányú lelövését.

A kék vércse közepes méretű ragadozómadár, elsősorban gerinctelenekkel, kétéltűekkel és apró emlősökkel táplálkozik, ezért emberi szemszögből kifejezetten hasznos. Az Európai Unióban a faj legfontosabb stabil fészkelőhelye a Kárpát-medence és Románia keleti része, de egy kisebb populáció Észak-Olaszországban is költ.