A hüllők szaporodását taglaló évtizedes teóriákat zavart össze egy közönséges óriáskígyó (boa constrictor), amelynek utódai egyáltalán nem mutatják hím kígyó genetikai nyomait. Vagyis bizonyos, hogy a nemzésben nem vett rész hím példány.

A szóban forgó nőstény példány négy hímmel osztozik lakhelyén, ennek ellenére külső segítség nélkül szaporodott. Korábban hagyományos úton is lettek utódai.

Csakúgy, mint két éve, a mostani utódok is nőstények, ráadásul a kutatók legnagyobb megdöbbenésére örökölték a kígyó ritka színváltozatát.

Az Észak-Karolinai Egyetem kutatóinak a Biology Letters című tudományos folyóiratban közölt tanulmánya szerint mindkét fészekalja egyedeinek két W kromoszómája van, holott a nőstény kígyók normális esetben egy Z és egy W kromoszómával rendelkeznek.

A tudósok nagyon kíváncsiak, hogy vajon a szűznemző kígyó fészekalja felcseperedve szintén az anya szaporodási útját járja majd, vagy pedig vegyíti azt a hagyományos szaporodással, esetleg csak az utóbbit választja.