Tudósok és politikusok kongatják a vészharangot a Szegedre tervezett ELI kutatóközpont ügyében. A kormány halogat, a támogatási szerződésen nincs aláírás, a magyar pályázatra nyert 992 millió forintot nem kapta meg a projekt. A csehek és a románok máris elhúztak tőlünk, helyzetünk egyre kínosabb – még az is előfordulhat, hogy lemaradunk a beruházásról. Pedig az ELI gazdaságilag is hasznos, és akár még Magyarországon végzett kutatással nyert Nobel-díjat is hozhatna.
Az NKTH tavaly októberben nem mindennapi örömhírt közölt: az Extreme Light Infrastructure (ELI) nevű uniós szuperlézer projekt tervezett helyszíne Prága és Bukarest mellett Szeged lett. Ez az első alkalom, hogy közös kutatóintézet épül új EU-tagországokban – írta akkor a sajtóközlemény, több kutató pedig egy új magyar Nobel-díj lehetőségét is meglebegtette kommentárjában.
Azóta több mint egy év telt el, de a szuperlézer ügye nem haladt előre. Az ELI legutóbb november 15-én került elő a parlamentben Botka László szegedi polgármester felszólalásában – Botka interpellációjában azt kérdezte, hogy mikor írják alá a projekt támogatási szerződését. Az aláírásnak szeptemberig meg kellett volna történnie, és Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára Botka egy korábbi, nyári interpellációjára válaszolva még azt ígérte, hogy a szeptemberre vállalt határidőig alá is írja a kormány a szerződést. A novemberi interpellációra azonban Fónagy már úgy reagált, hogy az ELI-vel kapcsolatos végső döntést a kormány csak a finanszírozás felülvizsgálata után, a legapróbb részletek ismeretében hozza meg. A projektben érintett kutatók és szakértők egyhangú véleménye azonban az, hogy nincs idő további halogatásra.
Miután eldőlt, hogy a három ELI-központ egyike Szeged lesz, a Szegedi Tudományegyetem és a város önkormányzata létrehozta az ELI-HU Kft-t. Ezután – a vonatkozó uniós szabályoknak megfelelően – a kft többségi tulajdonosa tőkeemeléssel a magyar állam lett az NKTH-n keresztül. Döntés született arról is, hogy a cég a Gazdaságfejlesztési Operatív Programtól kap 992 millió forintot – ez a pénz annak a pályázatnak az elkészítéséhez lenne szükséges, amivel az EU strukturális alapjára pályázna a projekt.
A szegedi ELI költségeit ugyanis – akárcsak a bukarestiét és a prágaiét – nagyrészt a strukturális alap fedezné. A cseh központ 270 millió, a román 280 millió, a magyar 245 millió euróból készülne. 2013-ig lehet pályázni a strukturális alapokra, de 50 milliós összeg fölött Brüsszelt is be kell vonni a folyamatba, ami azt jelenti, hogy egy-egy EU-s döntésre legalább fél évet kell várni – ennek fényében az ELI megtervezésére nincs már sok időnk.
A csehek már májusban beadták a pályázatukat, ők már a kedvező választ várják Brüsszeltől. A románok is elkészítették a saját anyagukat, még idén be is adják. Magyarország azonban még el sem kezdte a pályázatát, pedig annak elkészítése hónapokban mérhető, és március végéig be kellene adnunk. Amíg azonban a kormány nem írja alá a támogatási szerződést és nem folyósítja a projekt által megnyert 992 millió forintot, a pályázatot nem lehet elkezdeni.
„Egy egyszerű családi háznál is a tervezési költség néhány százaléka a kivitelezésinek” – mondta Lippényi Tivadar, az ELI-HU Kft. ügyvezetője arra a kérdésünkre, hogy miért igényel ennyi pénzt a pályázás. „És az ELI nem egyszerű ház, hanem egy sok tízezer négyzetméteres épület sajátos műszaki tulajdonságokkal. Rezgésvédelmi szempontból például egészen magas követelményeknek kell megfelelnie, azokat a kamrákat pedig, ahol a lézer csúcsteljesítménye jön létre, komoly sugárvédelemmel kell ellátni.”
Lippényi szerint az egész tervező-előkészítő szakasz nagyjából 3,5 milliárd forintba kerül és több mint száz ember munkáját igényli – a 992 millió forint és a pályázat ennek csak első lépése, ami szükséges ahhoz, hogy a többi tervezési szakasz is kellő időben és rendben menjen. „Szerintem öt hónap feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az első pályázatunkat elkészítsük, de vannak, akik szerint még több idő kellene” – mondta Lippényi.
Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke és az ELI-t felügyelő bizottság elnöke is osztja az aggodalmakat. „Azt nem tudom negatívan értékelni, hogy a kormány át akarta nézi a szerződést, de az időveszteség megengedhetetlen” – mondta. „Történelmi lehetőség, hogy Magyarország ilyen létesítményt építhet, ráadásul van néhány csúcstechnológiai kisvállalkozás, ami sokat tudna profitálni ebből. Alapvetően nem is kutatóknak fontos, hogy egy ilyen berendezés felépüljön, hanem a gazdaságnak. A kutatók mobilak, el tudnak menni külföldre kutatni – viszont az egész magyar ipart feldobná, ha ezzel a berendezés megépülne nálunk. Olyan tényezők ezek, amelyek miatt két kézzel kellene kapkodnunk az ELI után.”
Kroó szerint a cseh és román partnerek is egyre növekvő aggodalommal nézik, hogy a magyar pályázat még sehol nem tart. „Úgy tudom, hogy a kormány december 10-én akar dönteni az ügyben” – fogalmazott az alelnök. „Ez a huszonnegyedik óra utolsó perce – utána már esélytelen időben pályáznunk, a további csúszásnak pedig beláthatatlan következményei lennének, akár nélkülünk is felépülhet az ELI. Remélem, hogy nem így lesz, de ha ez mégis bekövetkezik, azt csak rövidlátásnak tudom betudni.”
Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, az ELI nemzetközi tanácsadó testületének elnöke szintén a gyors döntés fontosságát hangsúlyozta. „Rendkívüli presztízsveszteség lenne, ha a kormány esetleg nem támogatná az ELI-t, de még rosszabb az a forgatókönyv, hogy a kormány nem dönt sehogy” – mondta. „Ha tovább húzzuk-halasztjuk a dolgot, sokkal nehezebb helyzetbe hozzuk magunkat és a partnereket is.”
Szabó egyelőre nem tart attól, hogy a csehek és a románok nélkülünk akarnák megépíteni az ELI-t. „Nagyon bonyolult projekt ez, nem lehet rajta félévente változtatni” – magyarázta. „Inkább azt látom, hogy amennyiben Magyarország kiválna, akár az egész terv megvalósítása is veszélybe kerülhetne. Így nemcsak mi aggódunk, hanem a külföldi kollégák is, legutóbb múlt héten kaptam a csehektől egy nyugtalan telefont.” A rektor szerint egyébként nagyságrendileg reális a 992 millió forint, és kész vannak azok a szakértői anyagok, amik válaszolnak a felvetődő kérdésekre, például az ELI gazdasági hasznára.
A gazdasági haszon mellett azonban óriási tudományos presztízst jelentene a szuperlézer, sok fizikus szerint az ELI Magyarország egyetlen komoly esélye Szent-Györgyi óta arra, hogy hazai kutatást díjazzanak Nobel-díjjal. A lézerfizika gyorsan fejlődő tudományág, a magyar lézerfizikusok pedig a világ élvonalában vannak – abban, hogy Szeged lett az egyik helyszín, jelentős szerepe volt a kompetenciánknak is.
Az ELI magyar központjában egy attoszekundumos lézer lenne, ami a három tervezett berendezés közül talán a legsokoldalúbb. Az ELI-t a sajtóban a világ legerősebb lézerének is szokták nevezni, akárcsak a nemrég a livermore-i National Ignition Facilityben (NIF) bekapcsolt, 192 sugárból álló fúziós lézert. A két berendezés azonban egészen más célokat szolgál, és másként szolgál rá a felsőfokú jelzőkre. „A teljesítményt nemcsak az energia növelésével, hanem az idő csökkentésével is el lehet érni” – magyarázta Szabó Gábor. „A NIF lézere óriási energiájú, de az impulzusa nem túl rövid, néhányszor tíz pikoszekundum. Ami Szegeden épülne, sokkal kisebb energiájú, de rövidebb időtartamú lézer lenne néhány száz joule-os csúcsenergiával, viszont pár femtoszekundumos impulzusokkal, és képes lenne attoszekundumos impulzusokat is előállítani.” (A pikoszekundum 10-12, a femtoszekundum 10-15 az attoszekundum 10-18 másodperc.)
A másik óriási különbség a két berendezés között a „tüzelési” sűrűség. A NIF-ben az első évre pár száz lövést terveznek, tehát legfeljebb napi egy-kettőt. A szegedi lézernél ezzel szemben az ismétlési frekvencia ezer-kétezer hertz lenne, tehát egy másodperc alatt többször lőne, mint a NIF egy év alatt. Nem csoda, hogy a NIF is érdeklődéssel követi a tervezett szegedi központ sorsát.
A rövid impulzusidő jelentősége és a szegedi ELI haszna abban rejlik, hogy bizonyos eseményeket csak ilyen rövid idők alatt lehet megfigyelni. Például körülbelül 150 attoszekundumig tart, amíg a hidrogénatomban az elektron megkerüli a protont – a szegedi lézerrel akár ilyen mélységben is lehet majd vizsgálni anyagokat, sejteket. „A legújabb eredmények alapján világos, hogy az életfolyamatok, a létfontosságú fehérjék működése az elektronmozgás megértésénél kezdődik” – magyarázta meg Szabó, hogy miért elsősorban biológiai kutatásokat terveznek a szegedi központban. De az ELI-ből profitálhatna az anyagtudomány, a plazmonika és gyakorlatilag minden terület, ahol szupergyors folyamatokat kell tanulmányozni.
Bukarestben fotonukleáris központ épül, ahol azt figyelik majd, hogyan lehet extrém nagy fényintenzitásokkal befolyásolni közvetlenül az atommagot. A magfizika Szent Grálja a hangolható gammaforrás létrehozása, a románok elsősorban ilyen kutatásokat végeznének. Ha egy ilyen gammaforrást le lehetne kicsinyíteni mondjuk kamion méretűre, oda lehetne például állítani egy határra, és ki lehetne vele szűrni gyanús rakományokat – de ez csak egy lehetséges alkalmazása a sok közül.
A csehek pedig olyan nagy teljesítményű, nagy lövési szaporaságú lézert építenek Prágában, amivel részecskegyorsítást is lehet majd végezni. A részecskefizika egyik kutatási iránya, hogy miként lehet ilyen optikai gyorsítókkal leváltani a nagyobb és költségesebb, klasszikus részecskegyorsítókat. „Ilyen vizsgálatokat Szegedre is tervezünk, mert a szegedi lézer magas ismétlési frekvenciája miatt e téren új lehetőségeket nyit” – mondta Szabó.
A távolabbi jövő víziója egyetlen szuperlézer, amit a három központnál szerzett tapasztalatoktól függően építenének meg. De hogy ez pontosan mikor és hol történne és milyen paraméterekkel, az legkorábban a következő évtizedben derülhet ki. A magyarok azonban egyelőre annak is örülnének, ha el tudnák kezdeni még idén a szegedi ELI-központ pályázatát.
A kormány azonban eddig teljesen passzív volt, amivel nemcsak aggodalmakra, hanem összeesküvés-elméletekre is okot ad. Az önkormányzati választások után például több olvasói levél is érkezett hozzánk fizikusoktól, akik úgy vélték, a kormány az ELI megfúrásával bünteti Szegedet, amiért a város MSZP-s polgármestert választott – annak ellenére, hogy a hazai tudományos élet neves képviselői pártállástól függetlenül támogatják a szuperlézert (Szabó Gábor például az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára volt 2000-től 2002-ig). Erre Bohács Zsolt, a Fidesz-KDNP szegedi önkormányzatának frakcióvezetője is utalt: a városi televízióban elmondta, hogy Orbán Viktor akkor ígérte Szegednek az ELI-t, ha B. Nagy László lesz a polgármester – írja a szeged.hu.
Néhány hónapja olyan híresztelések is felröppentek, hogy a kormány meg akarja szüntetni az NKTH-t – az ELI felügyelő bizottsága javasolt is egy szerződésmódosítást, hogy amennyiben ez bekövetkezik, akkor az ELI tulajdonosa valamelyik minisztérium legyen. Az NKTH végül nem szűnt meg, de érvényes támogatási szerződés sincs még. Egy elkeseredett olvasónk pedig abban az idézetben fogta meg a lényeget, amivel Lavoisier-t küldték guillotine alá a francia forradalom után: „A forradalomnak nincs szüksége tudósokra.”
Szerettük volna elejét venni a további spekulációknak, megtudni, hogy mi a kormány álláspontja és hogy mivel tudja biztatni az ELI sorsa miatt aggódókat. Megkérdeztük a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kommunikációs Főosztályától, hogy mikor tervezik a támogatási szerződés aláírását és a GOP-tól nyert támogatás utalását, illetve hogy mi a késlekedés oka. Többszöri megkeresésünkre csak azt a választ kaptuk, amit Botka László: A kormány alapvetően egyetért az ELI céljaival, de a támogatásáról szóló végső döntését csak a beruházás legapróbb részleteinek ismeretében hozhatja meg, a projekt felülvizsgálata pedig jelenleg is tart.