A Science Translational Medicine című szakfolyóiratban ismertetett tanulmányban a kutatók az FGFR1 jelű gént jelölték meg új gyanúsítottként az elszarusodó laphámrákban.

Mostanáig nem voltak jó hírek az ilyen típusú rákkal bíró páciensek számára - magyarázta Nicholas Turner, a londoni Rákkutató Intézet munkatársa, aki a szaklap ugyanezen számában írt kommentárt a megállapításhoz. Mint aláhúzta, ez a tanulmány nyújtja az első reménysugarat.

A tüdőrák a daganatos halálozások vezető oka világszerte, az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint 1,3 millió embert öl meg évente, és az esetek túlnyomó részét a dohányzás okozza.

Az összes tüdődaganatos eset 80 százaléka nem kissejtes tüdőrák, nagyjából fele-fele arányban adenokarcinóma, illetve laphámos karcinóma. Utóbbi rosszul reagál a kemoterápiára, valamint a sugárkezelésre, és mindeddig nincs célzott terápiája.

A Max Planck Intézet munkatársai Roman Thomas vezetésével számos tüdőráksejt genetikai profilját készítették el. Ennek során megállapították, hogy a laphámos tüdőrák mintáinak mintegy ötöde az FGFR1 jelű génből több kópiát tartalmazott, mint más ráktípusok. A kutatók úgy vélik, hogy az adott gén működését blokkoló, aktivitását gátló szerek hasznosak lehetnek a laphámos tüdőrák kezelésében.

Elképzelésüket az első állatkísérletek is alátámasztották. A tüdőrákos egereknél a tumor mérete csökkent az FGFR-t gátló szer adagolásának hatására. A későbbiekben humán próbákat is terveznek a gátlószerrel, azok eredményessége esetén az ilyen típusú szerek öt éven belül elérhetők lehetnek.