A korai világegyetem ily nagyfokú termékenysége új megvilágításba helyezheti a csillagképződésről vallott tudományos elveket. A felfedezésről a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society csillagászati szaklap különszámában jelent meg tanulmány.

Az Európai Űrügynökség (ESA) 2009 májusában felbocsátott Herschel-űrteleszkópja a Nagy Medve csillagkép körülbelül hetven galaxisára fokuszált. Az infravörös tartományban készült felvételek rengeteg csillagkezdeményt mutatnak, a csillagképződés rátája lényegesen magasabb volt, mint bárhol másutt a mai világegyetemben. Korábban ugyan észlelték a tizenegymilliárd fényévnyire lévő fiatal galaxisokat, ám a látható fény tartományában készült felvételek haloványak voltak, és nem sok minden látszott a por- és gázburokban fejlődő csillagokból - olvasható a Space.com-on.

"Számításaink szerint a galaxisok új nemzedéke lényegesen forróbb volt, mint ez várható lett volna, köszönhetően annak, hogy a feltételezettnél sokkal gyorsabban zajlott a csillagképződés folyamata" - mondta Scott Chapman, a Cambridge-i Csillagászati Intézet kutatója.

A felvételek tanúsága szerint a fiatal galaxisok óriási gázkészleteket tartalékoltak, amelyek több százmillió évre biztosították a csillagképződés energiaszükségleteit. A további kutatások során a galaxisok energiaforrásait vizsgálják a kutatók, és megpróbálják kideríteni, hogy miként fejlődtek a csillagvárosok, miután lanyhult csillagképzési aktivitásuk.