Lindsay Zanno és Peter Makovicky, a chicagói Field Múzeum kutatója a két lábon járó hüllőmedencéjű dinoszauruszokat (theropodákat) tanulmányozta a statisztikai elemzés módszerével. A legtöbb theropoda teljes egészében alkalmazkodott a ragadozó életmódhoz, ám evolúciójuk során valahogy elpuhultak - magyarázta Lindsay Zanno.

A kutatók majd két tucatnyi olyan anatómiai sajátosságot fedeztek fel, amelyek a coelirosaurusok növényevő életmódjára utal. Ilyen sajátosság a fogak elvesztése, a hosszú nyak, vagy a csőr kifejlődése. A csőr kifejlődése evolúciós újításnak bizonyult a dinoszauruszok esetében. Egy új anatómiai struktúráról van szó, amely lehetővé tette a theropodák számára, hogy másképp dolgozzák fel az élelmet, és ezáltal változékonyabb étrend vált lehetővé - hangsúlyozta Lindsay Zanno,.

A chicagói paleontológusok kimutatták, hogy a theropodák 6 nagy ágához tartozó 44 faj növényevő volt. A legtöbb tollas dinoszauruszok és a modern madarak őse csupán a kréta időszakban, 145-65 millió évvel ezelőtt hagyott fel a húsevéssel.

A nagyszámú növényevő fényében a T. rex, a velociraptorok és néhány más ragadozó coelurosaurus húsos étrendje Lindsay Zanno szerint inkább kivételnek, mintsem szabálynak tekinthető. E csoport tagjai, így a Tyrannosaurus rex régimódi, begyepesedett dinoszaurusznak tekinthető - jegyezte meg a paleontológus, hozzátéve, hogy a ragadozók relatíve mindig kevesebben vannak, mint a növényevők. A kutatók szerint a nagytestű ragadozók, ahogy közeli rokonaik is omnivora, azaz mindenevő ősöktől származhattak.