A 15 új lepkefajt osztrák és dán kutatók fedezték fel a Földközi-tenger térségében és az Urál déli részén. Az, hogy ilyen sokáig nem sikerült felfedezni a lepkéket, elsősorban rejtőzködő, éjjeli életmódjuknak köszönhető.
A felfedezett lepkék többsége nem feltűnő színezetű, és viszonylag kisméretű, a legnagyobbak szárnyfesztávolsága is csupán húsz milliméter.
Európában összesen közel kilencezer lepkefaj fordul elő - magyarázta Wolfgang Meighörner, a kutatásban résztvevő innsbrucki székhelyű Tiroli Tartományi Múzeumok igazgatója.
Peter Huemer tiroli entomológus és dán kollégája, Ole Karsholt egy csaknem hatszáz oldalas könyvben írják le a sarlósajkú molyok családjának összesen 211 faját.
A tizenöt újonnan felfedezett családtagot a nemzetközi nevezéktan szerint hivatalosan el is nevezték. A nevek által többek közt két osztrák kollégájuk előtt is tisztelegtek: a Scrobipalpa deutschi a kelet-tiroli lepkekutató, Helmut Deutsch, míg a Scrobipalpa heimi a Tiroli Tartományi Múzeumok természetfotósa, Stefan Heim után kapta a nevét.
Az újonnan felfedezett lepkefajok holotípusát különböző európai múzeumok őrzik. A holotípus egy újonnan felfedezett faj eredeti példánya, amely alapján azt leírják.
Az új fajok származási országai Oroszországtól Görögországon és Olaszországon át egészen Portugáliáig terjednek. Különösen az Urál-hegység eddig alig ismert déli részén került elő több érdekes újdonság az elmúlt években, több nemzetközi expedíciónak köszönhetően.