Az ESA és a NASA által 1995. december 2-án felbocsátott SOHO űrszonda egyik speciális kamerájában a napkorong legfényesebb, belső részeit kitakarják, így a halványabb külső légköre, a korona is tanulmányozható. E felépítésnek örvendetes mellékhatása, hogy a szintén igen halvány és diffúz, de a Naphoz igen közel kerülő üstökösök is megfigyelhetők a képeken.

A SOHO hatékonyságát jól jelzi, hogy napjainkra ez a szonda vált minden idők legeredményesebb üstökösfelfedezőjévé - bár eredetileg kizárólag a Nap kutatására tervezték. A felbocsátása óta eltelt időszakban a szonda segítségével kétszer több üstökös vált ismertté, mint az azt megelőző 300 év során összesen.

Az üstökösök felfedezéséhez a kifinomult kamerákon túl az amatőrök segítségére is szükség volt. Az elmúlt időszakban 18 ország több mint 70 műkedvelő csillagásza vizsgálta át a felvételeket apró, elmosódott foltok után kutatva. Bár a szonda felvételeit automata módon szoftverek is rendszeresen átvizsgálják, valószínűleg a legtöbb üstökös felfedezetlen maradt volna pusztán szoftveres feldolgozással, a kifinomult emberi agy közreműködése nélkül. Az amatőrök által talált, megfelelő fényességű és a kívánt irányba kissé elnyúlt alakot mutató foltokat természetesen ellenőrzik, majd ha valóban üstökösnek bizonyulnak, ideiglenes jelöléssel látják el őket. Az objektumot végül is a Minor Planet Center katalogizálja.

A szonda segítségével felfedezett 1999. és 2000., jubileumi üstököst tavaly december 26-án taláta meg a krakkói Jagelló Egyetemen csillagászatot hallgató Michal Kusiak. Kusiak régi, sikeres felfedező, mivel már több mint száz üstököst fedezett fel. Érdekes módon míg az első ezer üstökös detektálásához 10 évre volt szükség, a következő ezer üstököshöz már 5 év is elegendő volt. Ennek egyik oka az érdeklődők számának növekedése, de az adatok elemzése arra mutat, hogy egyébként is emelkedik a Nap körül tartózkodó üstökösök száma, például egyedül decemberben eddig példátlan módon 37 új kométát sikerült azonosítani, ami valódi üstököszáport jelent.

A SOHO segítségével többet megtudhatunk az üstökösök kialakulásáról és fejlődéséről. Már most bizonyosnak látszik, hogy a megfigyelt üstökösök nagy része közös ősi múlttal rendelkezik: a SOHO által felfedezett kométák 85 százaléka a Kreutz-család tagja, ami minden bizonnyal egy valaha létezett óriási üstökös felbomlásaképpen jött létre sok évszázaddal ezelőtt. Számos, ebbe az osztályba tartozó napsúroló üstökös olyannyira megközelíti csillagunkat, hogy az intenzív hő hatására a felfedezést követően akár órákon belül teljesen elpárolognak. Néhányuk azonban szabályos keringést végez, mint például a 96P/Machholz, mely üstökös keringési ideje körülbelül 6 év, így a szonda immár három napközelségét figyelhette meg.