Tavaly év végén bizonytalanná vált a szegedi kutatóközpont sorsa. Most Fellegi Tamás közölte, hogy a kiemelt uniós projekt megkapja a szükséges állami támogatást.
A világ legnagyobb teljesítménysűrűségű lézere épülhet meg Szegeden. Az ELI projekt (Extreme Light Infrastructure) az összeurópai érdekeltségű 44 kutatói nagyberendezés egyike. Az ELI nemzetközi irányító bizottságának 2009. október elsejei döntése értelmében a lézerberendezést három helyszínen (Prága, Szeged, Bukarest) építik meg. A lézerközpontokat közös menedzsmenttel, a ELI ERIC nemzetközi szervezet keretei között fogják üzemeltetni és hasznosítani.
A kutatóközpont az egyetem tízhektáros területén épülhet meg, szomszédságába egy hatvanhektáros telekre tudományos parkot terveznek. A központ építésének közvetlen költsége – amelyet döntő részben az Európai Unió strukturális alapjából fedeznek – 245 millió euró, a közvetett hatásokat is számítva azonban a beruházás több mint 300 millió eurós jövedelememelkedést generál a régióban. A számítások szerint tizenöt év alatt a tudományos park fele települ be, ez 115 millió eurónyi befektetést vonz a városba.
A kutatóközpont tízéves fenntartásának költsége ugyanakkor 200 millió euró. Az építés öt esztendeje és a működtetés első tíz éve során összességében a 600 millió eurót is meghaladja az az összeg, amely a tudományos nagyberuházás nyomán Szegedre kerül – közölte Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem fizikaprofesszora.
Szabó Gábor elmondta, a nemzetközi fotonikai piac – amely magában foglalja a fogyasztói elektronikát és a síkképernyős megjelenítést is – forgalma 2008-ban 270 milliárd euró volt, növekedésének éves ütemét pedig 7,6 százalékra becsülik. Európa helyzete ezen a piacon kedvező, a világon Japán után a második. Ezen belül a nagy intenzitású lézertechnológiához kapcsolódó piacon – amely közvetlenül kötődik az ELI-ben folyó kutatásokhoz – európai dominancia van.
A fotonika területén meghatározó multinacionális cégek – mint a GE, a Siemens, a Samsung – Magyarországon is jelen vannak, és aktív néhány tucat kis- és közepes vállalkozás is, amelyek tevékenysége az ELI kulcstechnológiájához kapcsolódik. Ráadásul a magyar lézeres kutatói közönség az utóbbi három évtizedben úttörő szerepet játszott az ELI-t megalapozó kutatásokban - hangsúlyozta a rektor.
Szabó, aki a projekt tudományos vezetője is, korábban elmondta, a lézerközpontban a jelenleg Franciaországban, illetve az Egyesült Államokban épülő rendszereknél ezerszer nagyobb teljesítménysűrűség lesz elérhető, vagyis a lézer által egységnyi idő alatt, egységnyi felületre jutatott fényenergia három nagyságrenddel haladja majd meg a most készülő központokét.
A tudósok által szuperlézernek is hívott berendezéssel olyan nagyon rövid időtartamú fényimpulzusokat lehetne előállítani, amelyekkel megfigyelhetők lennének a molekulákon belül zajló elemi folyamatok, vizsgálhatók lennének a szilárd testek felületén vagy a biológiai molekulákon belül zajló elemi események. A berendezéseket lézeres részecskegyorsításra is lehetne használni, így a mainál lényegesen hatékonyabb sugárterápiás módszerek kidolgozására is lehetőség nyílik majd.
A központban folyó kutatások az orvostudomány diagnosztikai területén is áttörést hozhatnak, és bizonyos egzotikus fizikai kísérlet elvégzésére is mód nyílik majd: például olyan módszer kidolgozására, mellyel a hosszú felezési idejű radioaktív izotópok átalakíthatók rövidebb felezési idejű, így ártalmatlanabb részecskékké.