Az argentin hangya (Linepithema humile) 1907-ben érkezett Los Angelesbe egy teherhajón. Alig néhány évvel a megérkezésük után hatalmas szuperkolóniát hoztak létre, amely Kalifornián át a mexikói határ déli részétől San Fransiscóig nyúlik. Az előző évszázadban a növényvédőszerek használata egyáltalán nem csökkentette a hangyák számát.

Az argentin hangya elszaporodása Kalifornia partvidékén megváltoztatta a helyi, őshonos ökoszisztémát. A koronás békagyík (Phrynosoma coronatum) népessége meredeken csökkent az elmúlt években, mivel az őshonos hangyát – mely természetes tápláléka - kiszorította az új faj.

Amerikában a citrusokkal gazdálkodók egyre nagyobb mennyiségű növényvédőszert igényeltek, hogy megbirkózzanak az egyre több levéltetűvel, pajzstetűvel és egyéb kártevővel, melyeket az argentin hangyák aktívan védelmeznek az általuk termelt mézharmatért cserébe. Annak érdekében, hogy a hangyákat jobban megértsék, és jobban tudjanak küzdeni ellenük, Neil Tsutsui vezetésével kutatók egy csoportja a Berkley egyetemen feltérképezte az L. humile génállományát. Az eredményeket január 31-én tették közzé a Proceedings of the National Academy of Sciences lapban.

„Egyre több kutatócsoport figyel az argentin hangyákra, mivel mezőgazdasági problémát jelentenek” – mondta Tsutsui.  „Az egyik fő célunk az volt, hogy segítsünk azoknak a tudósoknak, akik az argentin hangya biológiájával foglalkoznak.”

Tsutsui és kollégái szokatlanul sok kémiai receptor gént találtak, amelyekkel a hangyák felismerhetik a különböző kémiai környezeteket. 367 ilyen génjük van, míg a háziméhnek 174, a szúnyogoknak pedig csak 79. A hangyák nagyrészt különböző vegyi anyagok kibocsátásával és érzékelésével kommunikálnak.  Tsutsi szerint a vegyi anyagok és az üzenetek azonosításával a kutatók képesek lehetnek megváltoztatni az argentin hangyák normális viselkedését.

„Sokat tudunk azokról a viselkedési folyamatokról, amelyeket ezek a vegyi anyagok irányítanak, és sokat tudunk magukról a vegyi anyagokról, de nem tudunk túl sokat arról, mi köti össze ezt a két dolgot” – mondta Tsutsui.

A DNS feltárása egy dolog, rájönni arra, hogyan használjuk fel ezt a tudást a hangyák terjeszkedésének megállításában, egy másik. Egy 2009-es tanulmány megállapította, hogy az argentin hangyák világszerte szuperkolóniákat hoztak létre. Dél-Amerikában a szomszédos kolóniák rendszeresen harcot vívnak egymással a táplálékért és a fészekért. Ezek a harcok tartják szinten a hangyák számát. A többi kolónia tagjai azonban, amelyek új területeket foglalnak el, gyakran élnek egymás mellett mindenféle csetepaté nélkül, így semmi sem korlátozza népességüket.

Rendkívüli alkalmazkodóképesség

Az L. humile sikerének másik kulcsa, az a pár most megtalált gén, amely lehetővé teszi, hogy a hangyák lebontsák az ismeretlen táplálékokban található mérgeket.

Az L. humile agresszív minden más hangyafajjal szemben is, így gyorsan felülkerekednek az őshonos hangyákon. Míg háborítatlan környezetben tipikusan tízféle hangyafaj él, addig azokon a területeken, ahol van argentin hangya, nem él másik faj.

Mit hoz a jövő?

Ugyan a kaliforniai citrustermelők által használt vegyi anyagok némelyike hatásos a hangyák ellen, ez túl sokat nem számít: túl sokan vannak, és túl nagy területen élnek. Így eltüntetésük egy háztartásban csak átmeneti lehet, nemsokára újra megjelennek. Ráadásul a nagy mennyiségű rovarirtószer használata sem a legjobb megoldás ökológiai szempontból.  A mérgező vegyi anyagok bejutnak a az ivóvízbe, nem beszélve a folyókról és az óceánokról.

A tudósok most azon dolgoznak, hogy megtalálják az argentin hangya természetes parazitáit és betegségeit, amelyek segítségével kontroll alatt tartható lenne a szaporodása.