A DNS-csipes vizsgálati módszernél üveglapkán elhelyezett pöttyök sorozata mutatja meg, hogy melyik gén aktív és melyik nem, így a kapott mintázat jelzi, ha a genetikai kódban az ismert rendellenességek kiszűrhetők segítségével. A mintázat azonban nem csak ezt fedi fel, hanem a vizsgált személy szüleire vonatkozó információkat is nyújt anélkül, hogy ők maguk átestek volna a teszten.

Az amerikai kutatók tanulmánya egy hároméves fiú példáját hozza fel, akinél többszörös fejlődési zavart vizsgáltak, miközben DNS-tesztjében a szülők elsőfokú rokonságáról árulkodó szakaszokat találtak. A vérfertőzés útján fogant gyerekeknél egyébként gyakoribbak a fejlődési rendellenességek.

Mindez etikai és jogi dilemmákat is felvet, például, hogy jelentenie kell-e a tesztet elvégző orvosnak, hogy bűncselekmény nyomára bukkant, illetve hogyan befolyásolja a követendő eljárást, ha a vizsgált gyerek édesanyja már felnőttkorú.