A faj a karmos féreglábúak és az ízeltlábúak közötti, eddig nem bizonyított kapcsolatra utal. A hat centiméteres Diania cactiformist vándorló kaktusznak nevezték el a kutatók. A Kínából származó kövületdarabok tíz éve lapultak a berlini Freie Universität fiókjában, de eddig nem tudták, mihez kezdjenek velük - magyarázta Michael Steiner, az egyetem paleontológusa Die Welt című német lap internetes kiadása szerint.

Steiner együttműködésre kérte a berlini egyetemen doktoráló kínai Csie-ni Liut, aminek eredményeként közelebb kerültek a rejtély megfejtéséhez. A kínai kutatónak saját kövületei is voltak ugyanarról a lelőhelyről, és a darabokat összeillesztve egy olyan élőlény körvonalazódott, amely magán hordozta két állatcsoport - a karmos féreglábúak és az ízeltlábúak - jegyeit.

Az ízeltlábúak evolúciós előnnyel rendelkeztek, és a ma legnépesebb állatcsoport - rovarok, pókok, rákok, soklábúak - alakult ki belőlük. Jellemzőik a páncélszerű kültakaró és a közlekedésre való lábak.

A karmos féreglábúak a kambriumban apró, puha tengeri férgek voltak miniatűr lábakkal. Azóta alig fejlődtek tovább, ma a szárazföldön, kizárólag esőerdőkben találhatók meg. A paleontológus megfogalmazása szerint a csoport leginkább csak úgy elvegetálgat. A vándorló kaktusz mindkét csoport jellemzőivel rendelkezik: futásra való lábakkal és a védőborítás első kezdeményeivel. Az említett két csoporttal párhuzamosan létezett.

A legnagyobb rejtély azonban továbbra is megfejtésre vár: régóta keresik ugyanis a kutatók a két csoport közös ősét, a kambriumi leletekből eddig azonban még nem bukkantak rá.