Az ételek emésztése a gyomorban kezdődik: az ott elválasztott gyomorsav veszi kezelésbe az ennivalót. A gyomorfal sejtjeinek sejthártyájában csatornák találhatók, melyek savasságot okozó hidrogén ionokat termelnek, vagyis protonokat juttatnak a gyomornedvbe. Ez különleges csereakció: a gyomorban lévő kálium ionokat viszont a sejtekbe viszik be, tehát ioncsere megy végbe.

Ez energiaigényes, aktív tevékenység, ami a sejtcsatornákban folyik, ezért nevezzük ezeket a sejtcsatornákat protonpumpának. A protonpumpagátló gyógyszerek ennek a pumpának a működését akadályozzák és ezzel a gyomorsav termelődését csaknem teljesen leállíthatják.

Ez a hatás igen eredményes, és ha valakinek úgynevezett reflux betegsége van, amikor a savas gyomornedv a nyelőcső és a gyomor határán lévő izomgyűrű működési hibája miatt fölfelé bejut a nyelőcsőbe és ott égető fájdalmat, esetleg gyulladást okoz, a protonpumpagátló készítmények ezt hatékonyan gátolják.

A hazai adatok szerint szinte minden második embernek vannak időnként ilyen panaszai, így ezek a protonpumpagátlók igen sokak által használt gyógyszerek. Ez nem csak nálunk van így: az Egyesült Államokban az előző évek statisztikái szerint évente 21 millió beteg ment be protonpumpagátló gyógyszerért a patikába.

Az FDA most a befutó adatok összesítése alapján közölte, hogy a gyógyszercsoport rendszeres használói egy év után veszélyes helyzetbe kerülhetnek, mert a vérük magnéziumtartalma jelentősen csökkenhet. Az igazi baj, hogy a változás magnéziumkészítmények szedése ellenére is bekövetkezhet.

Az alacsony magnézium vérszint izomgörcsökhoz vezethet, de ami még veszélyesebb: szívritmuszavarokat okozhat. Ez azt jelenti, hogy a protonpumpagátló szerekkel kezelt betegeknek javasolt a laboratóriumban ellenőriztetni a magnéziumértéket és a magnéziumpótlás mellett mérlegelni a kezelés szüneteltetését.