Randall Dole, az Egyesült Államok Országos Óceán- és Légkörkutató Hivatalának munkatársa kollégáival arra jutott, hogy az események hátterében egy nagynyomású légköri zóna állt, mely hosszú időn át eltérített minden hűvös levegőt és csapadékot az érintett nyugat-oroszországi terület fölött.

A térségben ilyen mértékű blokkoló időjárási mintázatra korábban nem volt példa, és nem is lehetett előre jelezni. Az időjárási jelenség összefüggésben állhatott a Pakisztánt nagyjából ugyanebben az időben elárasztó esőzésekkel is.

A tavaly július és augusztus közepe között tomboló hőség több mint 50 ezer áldozatot szedett Moszkvában és az ország más nyugati részein, erdőtüzeket váltott ki, valamint jelentős károkat okozott a mezőgazdasági termésben is (a gabonatermés mintegy 40 százalékkal esett, ami a globális kínálatra is érezhető hatást gyakorolt). A fővárosban, ahol júliusban  rendszerint 18-20 Celsius-fok körüli a napi átlaghőmérséklet, tavaly júliusban elérte a 30,5 fokot. A hőség Ukrajnát, Fehéroroszországot és a balti államokat is érintette.

A kutatók szerint bár a hőhullámot közvetlenül nem a klímaváltozás okozta, az üvegházgázok légköri koncentrációjának növekedése nyomán átalakuló éghajlattal egyre gyakoribbá válhatnak a hasonlóan szélsőséges események. Míg 2010-ben egy ilyen hőhullám valószínűsége Nyugat-Oroszországban 1 százalék alatti volt, 2100-ra meghaladhatja a 10 százalékot - mutatnak rá.