A Hold szombaton 17:59-kor kelt, és vasárnap hajnalban, 05:10-kor tűnt el. A kettő között a szokásosnál nagyobbnak és fényesebbnek tűnt, mivel a pályáján olyan közel került a Földhöz, amennyire legutóbb 1992-ben közelítette meg. A csillagászok számításai szerint 14 százalékkal nagyobbnak, és 30 százalékkal fényesebbnek láttuk a Holdat, mint általában.

A jelenség oka az, hogy a Hold nem kör, hanem ellipszis alakú pályán kering a Föld körül, amelynek van egy Földhöz legközelebbi, és egy legtávolabbi pontja (perigee és apogee). A Hold távolsága bolygónktól 354 és 410 ezer kilométer között mozog, az átlagos távolság 383 ezer km. Ha a Hold éppen akkor jár a Föld-közeli pontjánál, amikor telihold van (vagyis a Nap a Holdhoz képest éppen a Föld túlsó oldalán helyezkedik el, így nem vet árnyékot a Holdra), előáll a szuperhold. A szombat esti teliholdkor a Hold 356 ezer kilométerre volt, vagyis az elméleti minimumhoz nagyon közel (szuperholdról akkor beszélünk, ha 90 százalékosan megközelíti az elméleti minimumot a Hold).

Akik a borús idő miatt lemaradtak az eseményről, azok az évtizedben még két szuperholdat figyelhetnek meg, 2016. november 14-én, majd 2018. január 2-án.

A közhiedelem a szokásosnál nagyobb teliholdat ősidők óta baljós jelnek, háborúk, járványok és katasztrófák hozójának tartja. A japán földrengés és cunami után is azonnal szárnyra kaptak elméletek arról, hogy a Holdnak köze volt a katasztrófához, bármennyire is ellentmond ez a tudomány álláspontjának. Valójában a Hold közelsége csak az árapály jelenségének kismértékű erősödésével (néhány centiméterrel magasabb dagály) hozható összefüggésbe bizonyíthatóan. Született már néhány vitatott tudományos elmélet, ami felvetette a Hold hatát a szeizmikus jelenségekre, ezek azonban sosem nyertek bizonyítást.

A japán katasztrófát már csak azért sem okozhatta a Hold közelsége, mert a földrengés a telihold előtt tíz nappal következett be, amikor a Hold valójában még közelebb járt a pályája Föld-távoli pontjához, mint a Föld-közelihez, a távolsága nagyjából 400 ezer kilométer volt - ennél majdnem 50 ezerrel volt közelebb tegnap este.

A mostanihoz hasonló elméletek terjedtek el 2004-ben, az indiai-óceáni karácsonyi cunami után, ami szintén közel esett egy szuperholdhoz. Akkor két hét volt a holdtölte és a cunami között, vagyis a Hold éppen a Földtől legtávolabbi pontján járt, amikor a katasztrófa bekövetkezett.