Amerikai kutatók olyan dinoszaurusz megkövült maradványait találták meg Új-Mexikó államban, amely mintegy 205 millió éve a késő triászban élt, és átmenetet képez az első két lábon járó dél-amerikai őshüllők és a később elterjedt ragadozó dinoszauruszok között.
Az állatnak feltűnően nagy szemei és hegyes, részben előreálló fogai voltak. A washingtoni Smithsonian Intézet Természettudományi Múzeumának kutatói az új fajt Daemonosaurus chauliodusnak nevezték el, amely előreálló fogú szellemdinoszauruszt jelent – írja a Der Spiegel.
Mivel mindössze a 14 centiméteres koponya és néhány nyaki csigolya került elő, nem lehet pontosan megállapítani az állat nagyságát – írják a múzeum kutatói a Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban. A dinoszaurusz jellemvonásai azonban arra utalnak, hogy a korai theropodák egy képviselője, amelyekhez az ismert raptorok és számos más ragadozó faj is tartoznak.
A dinoszauruszok három nagy csoportja, az Ornithischia (madármedencéjűek, például az ismert sztegoszaurusz), a Sauropodomorpha (hüllőmedencéjűek, ide tartoznak az ismert nagytestű növényevők) és a Theropoda (ragadozó dinoszauruszok) valószínűleg mintegy 220 millió évvel ezelőtt, a késő triász elején vált szét.
Eddig azonban a legkorábbi dél-amerikai theropodák leletei és a 200 millió évvel ezelőtt élt állatok közt szakadék tátongott. Ősi jellemzőivel és 205 millió éves korával az új lelet éppen ezt az űrt tölti ki bizonyítva, hogy a korai theropodák vonala sokkal tovább fennmaradt, mint eddig hitték.