Vannak, akik olyan szenvedélyesen kötődnek kedvenc ételeikhez, mint a drogfüggők a kokainhoz. Amerikai kutatók a legkorszerűbb vizsgálati módszerekkel igazolták, hogy a szeretett ennivalók meglátása ugyanazokat az agyi központokat ingereli, mint a kábítószereké.
A leküzdhetetlen evésinger ugyanolyan idegrendszeri pályákon fut, mint a kábítószerfüggés. A Yale Egyetemen kutató Ashley N Gearhardt és munkacsoportja ezzel a témával foglalkozott és egyelőre csak elektronikus formában adták közre eredményeiket, melyeket nyomtatásban az Archives of General Psychiatry augusztusi számában közölnek.
A kábítószer-függőséggel foglalkozó szakemberek már korábban is fölvetették, hogy az elhízás a drogfüggőkhöz hasonlóan idegrendszeri okokkal magyarázható. Az elhízók evésszenvedélyét olyan skálán mérték, mely pontokkal fejezte ki az evési kényszert. Az egyik legkorszerűbb, ideggyógyászatban használatos technikával, a mágneses rezonancia módszerével mérték bizonyos idegközpontok ingerületbe kerülését csokoládés puding, illetve íztelen kontroll folyadék megpillantására, valamint ezek elfogyasztása közben.
A kutatók azt találták, hogy az ételimádati skála, valamint a finomság meglátása és megízlelése kiváltotta idegrendszeri aktivitás tökéletesen párhuzamos volt. Azok az idegrendszeri központok, melyek az evéssel kapcsolatosak, már a finom édesség meglátására is fokozott ingerületbe kerültek. Azok az idegrendszeri területek, melyek a kábítószer-függést is magyarázzák, a vágyott ennivaló hatására ugyancsak aktivizálódtak. Ezeknek a jutalomközpontoknak a működése a kábítószerhez hasonló módon és mértékben magyarázza a sokak számára leküzdhetetlen falánkságot.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy tudomásuk szerint ez az első, műszeres mérésekkel is igazolt vizsgálat, mely a drogfüggéshez hasonló összefüggést bizonyít a leküzdhetetlen evéskényszer és az ehhez kapcsolódó idegközpontok működése között.