Bár a fukusimai és a csernobili atomerőmű-balesetnél az összes radioaktív kibocsátás mértéke azonos nagyságrendű lehet, más tekintetben sok a különbség a két katasztrófa között.
Néhány héttel ezelőtt a japán nukleáris hatóság a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség hétfokozatú skáláján 5-ösről 7-es-re emelte a fukusimai atomerőmű-baleset besorolását. Korábban csak a csernobili katasztrófa kapott 7-est, ezért az átsorolás után még inkább Csernobilhoz kezdték hasonlítani Fukusimát. Röviden összefoglaljuk a két baleset közti hasonlóságokat és különbségeket.
Az elmúlt hetekben sokszor szó esett már arról, hogy a két erőmű reaktorai alapvetően máshogy működnek (lásd erről korábbi cikkünket): a csernobiliban nem volt olyan konténment, ami megtartotta volna a kibocsátást, míg a fukusimai erőműben igen – ahhoz, hogy a Fukusima Dai Icsi reaktoraiban mégis jelentős kibocsátással járó üzemzavar keletkezzen, olyan súlyos sérülések kellettek, amiket egy 9-es erejű földrengés és egy 14 méteres hullámokkal érkező cunami okoz.
A csernobili katasztrófa összes radioaktív kibocsátása több millió terabequerel – a legtöbb forrás szerint 14 millió terabequerel – volt (a bequerel az aktivitás mértékegysége, az egy másodperc alatt megtörtént radioaktív bomlások számát adja meg). Amikor a 7-es fokozatba sorolás megtörtént, a japán nukleáris hatóság szerint félmillió terabequerelnél tartott a fukusimai kibocsátás. A Fukusima Dai Icsi erőművet üzemeltető Tepco egyik vezetője azonban úgy nyilatkozott, hogy idővel a kibocsátás mértéke meghaladhatja a csernobili balesetét. A pontos érték majd utólag derül ki – valószínűleg nem fogja meghaladni, mert a márciusi sugárzási csúcsok óta Fukusimában tizedére csökkent a kibocsátás, de hasonló nagyságrendű lehet.
Nagy a különbség azonban a kibocsátás minősége és időbeli lefolyása. Csernobilban a grafittűznek köszönhetően viszonylag rövid idő, néhány nap alatt került a rengeteg sugárzó anyag a környezetbe – többek között az aktív fűtőanyag egy része –, és több tízezer négyzetkilométernyi területen szétterült. Fukusimában ezzel szemben lassabban került a radioaktív szennyeződés a környezetbe, és jórészt csak illékony sugárzó anyagok, amelyek egy része hamar elbomlik (a jód-131 felezési ideje például nyolc nap). A szennyezett terület is kisebb, mint Csernobilban.
A NAÜ szerint a csernobili baleset 56 közvetlen halálos áldozatot követelt, és négyezren haltak meg a sugárzás okozta rákos megbetegedések miatt (több környezetvédelmi szervezet, így a Greenpeace vitatja ezeket a számokat). A fukusimai balesetnek nem volt közvetlen halálos áldozata, a rákos halálesetekre pedig nincsenek hitelt érdemlő becslések. A krízis után a NAÜ és független kutatócsoportok értékelik majd a katasztrófát. Az alacsonyabb sugárzás és a baleset lassabb lefolyása miatt a szakértők többsége úgy véli, a fukusimai baleset kevesebb halálos áldozatot követel.
Csernobilban a baleset után egy nappal kezdték el kiüríteni az erőmű környékét tíz kilométer sugarú körben, és csak hat nap után rendelték el az evakuálást húsz kilométeres körben. Fukusimában már a katasztrófa napján elkezdték a kiürítést, másnap pedig húsz kilométeres körzetben elrendelték az evakuálást. A mentés tehát a földrengés és cunami utáni viszonyok ellenére gyorsan zajlott. A japán baleset lassú kibontakozása miatt viszont elképzelhető, hogy néhány, rövid távon biztonságosnak bizonyult település hosszabb távon már nem lesz az, így lehetségesek további kitelepítések (mint ahogy erre voltak is példák az elmúlt hetekben).
A lassúság segítette a sugárzás okozta károkra való felkészülést is. Viszont a fukusimai baleset a nagy népsűrűség miatt több százezer embert érintett, és a kiürítés mellett meg kellett szervezni a talaj és az élelmiszerekbe kerülő szennyeződés vizsgálatát is – ez pedig már több millió embert érint. Olyan logisztikai probléma ez, ami Csernobilban nem jelentkezett ilyen nagy méretekben. A vízbe került izotópokkal és a szennyezett vízzel érintkező növényekkel és állatokkal még évekig lesz dolga a sugárvédelmiseknek. A vizsgálatokkal a lakosságot meg lehet óvni a szennyeződés veszélyes hatásaitól, de ez borzalmasan nagy és költséges munka, ami kihat majd a földrengés és a cunami miatt egyébként is évekig lábadozó japán gazdaságra is.