A Journal of the American Medical Association (JAMA) legfrissebb számában közzétett tanulmányban Debabrata Mukherjee kardiológus kiemelte: "a dolgok, melyeket a klinikai kipróbálások alatt tesztelünk, működnek a való életben is, és nagy hatással vannak a halálozási arányra".

Tomas Jernberg, a stockholmi Karolinska Intézet munkatársa kutatócsoportjával 61 ezer svéd páciens adatait elemezte, akiket 1996 és 2007 között szívroham miatt kezeltek. A két évszám között eltelt időszakban vezettek be Svédországban új, korszerűbb irányelveket az infarktuson átesett betegek kezelésére, melyek az intervallum végére egyre elterjedtebbek lettek.

A szívrohamon átesett páciensek 23 százalékának írtak fel 1996-ban és 1997-ben sztatinokat, 2006-2007-ben viszont már 83 százalék volt ez az arány. Angioplasztikán a betegek 12 százaléka esett át infarktusa után az időszak elején, míg a végére ez az arány 61 százalékra emelkedett.

A halálozás kockázata a vizsgált intervallum elején 21 százalék volt, míg a végére 13 százalékra csökkent. A kutatók számításai szerint a páciensek élettartama átlagosan 2,7 évvel nőtt a szívrohamot követően a periódus második felére.