Az európai atomkutató központ, a CERN fizikusainak sikerült 309 antihidrogén-atomot csapdába ejteniük, és ott tartani az antianyagot 1000 másodpercen át. Ez óriási áttörés az atomfizikában, hiszen az eddigi legsikeresebb hasonló kísérletben csupán 38 atomot sikerült elkapni, alig két tizedmásodpercre - igaz, a tudósok elvileg tovább is meg tudták volna tartani az atomokat, de direkt a megsemmisülésükre voltak kíváncsiak.

Az antianyag, illetve az antirészecskék létezését már az 1930-as években megjósolták fizikusok. Az antirészecskéket (a proton és az elektron párjai, velük azonos tömegűek, de néhány kvantumfizikai jellemzőjük éppen ellentétesek) már régóta sikerül megfigyelni és létrehozni, de antianyagot létrehozni belőlük csak az utóbbi években sikerült. További probléma, hogy még ha sikerül is az antiprotonból és a pozitronból létrehozni a legegyszerűbb atomot, az antihidrogént, azt elektromágneses mezőkkel csapdába kell ejteni, hogy meg lehessen vizsgálni, különben az első alkalommal, amikor anyaggal érintkezik, megsemmisül.

A CERN ALPHA (Antihydrogen Laser Physics Apparatus) nevű laborjában most több nagyságrendet sikerült növelni az antianyag vizsgálatára fordítható időn, a tudósok többek között azt próbálják kideríteni, hogy az antianyagra hogyan hat a gravitáció: vonzza-e, mint a hagyományos anyagot, vagy taszítja. Az antianyag kutatása egyelőre az alapok lefektetésénél tart, de a tudósok óriási reményeket fűznek hozzá, leginkább az anyag és antianyag találkozásakor felszabaduló hatalmas energiában.