A svájci-francia határon elterülő legnagyobb részecskegyorsító, az LHC mellett található a Microcosm kiállítás, ami igen színvonalasan, interaktívan és látványosan mutatja be a részecskefizikát és a tudományterület európai kutatóintézete, a CERN működését a látogatónak. Persze kell némi természettudományos érdeklődés ahhoz, hogy az embert érdekelje a kamra, amiben a w-bozont felfedezték, de a laikusoknak is vannak érdekes mutatványok, például a kiállítás területére érkező kozmikus sugárzást valós időben jelző fal.

Főleg szakértőknek

Ilyen attrakciókat nem várhatunk attól a kiállítástól, amit az ELTE mellett a NIH, az MTA, a KFKI RMKI, az ATOMKI és a Debreceni Egyetem szervezett. Nyilván nem lehetett megoldani például azt, hogy külföldről ideszállítsanak olyan gyönyörű és súlyos buborékkamrákat és üregrezonátorokat, amiket a Microcosmon lehet megcsodálni. A mostantól két hétig az ELTE-n, majd a Debreceni Egyetemen megtekinthető CERN-kiállítás így leginkább információs paravánokból és kijelzőkből áll, emellett néhány kisebb, az LHC-t megjárt alkatrészt és egy szupravezető mágnes keresztmetszetét lehet megtekinteni – ez családi programnak kétségkívül nem elég izgalmas.

Viszont a kiállítás elsődleges célja nem is a laikusok megszólítása. A keddi megnyitón Erdő Sándor, a NIH elnökhelyettese arról beszélt, reméli, hogy a látogatók között leendő atomtudósok is lesznek, és Rolf-Dieter Heuer, a CERN főigazgatója is a fiatal egyetemisták inspirálását emelte ki. Rajtuk kívül a részecskefizikai kutatások filozófiai mélységeiről beszélő Pálinkás József, az MTA elnöke adta meg a megnyitó rangját, és a protokollt letudva túl bizonyára örült annak, hogy Heuerral találkozhatott: amikor Pálinkás fizikusként dolgozott a CERN-ben, a mostani főigazgató volt a főnöke.

Hogy a 97 ország (az ENSZ fele) együttműködését koordináló CERN milyen lehetőségeket rejt a fizikusoknak és mérnököknek, azt a kiállított paravánok és az alkatrészek nem igazán tudják megfogni, ezért a kiállítás állandó tartozékai a tárlatvezető szakemberek is. Őket bármikor meg lehet szólítani, hogy magyarázzák el, hogyan született a CERN-ben a web vagy hogy mire is jó például a kiállított „szcintillációs detektor a PHOBOS kísérleti Spektrométer Triggeréből”.

Álomállás a CERN-ben

A megnyitón az ELTE rektorhelyettese, Keszei Ernő egészen friss példát hozott arra, hogy bár Magyarország kevesebb mint 1 százalékkal vállal részt a CERN költségvetéséből, a tudományos kontribúciónk jelentősebb. Az egyetem atomfizikai tanszékének egyik adjunktusa, Veres Gábor olyan állást nyert el a CERN-ben, ami minden részecskefizikus álma.

„Ez egy ötéves állás, kettőt hirdet meg a CERN minden félévben” – mondta Veres az Indexnek. „A pályázatot egy kemény interjú követi, engem egy órán keresztül faggatott öt magas rangú vezető. Egymás után tettek fel sarokba szorító kérdéseket, a válaszaimhoz csak krétát és táblát használhattam.” Veres szerint valószínűleg azért is lett most ő az egyik kiválasztott, mert az LHC rekord energiaszintjeiről szóló publikációi meggyőzőek voltak – ezekről a kutatásokról az Indexen is többször beszámoltunk.

„Ez nem alkalmazott kutatói állás, én határozom meg, mi a feladatom. Mivel eddig a CMS detektornál dolgoztam, szeretnék ott maradni, de a nehézion-fizikai kísérletekben fogok részt venni” – magyarázza Veres. Az LHC-ben nagyrészt proton-proton ütközések zajlanak, a fizikusok ezekben remélik észrevenni a feltételezett, a tömeg létezéséért felelős Higgs-bozont, amiről rengeteget tudnak már, csak azt nem, hogy tényleg létezik-e. Emellett azonban évente egy hónapig nehézionokat is ütköztetnek, e kutatások célja az univerzum ősanyaga, a kvark-gluon plazma előállítása. A CMS a Higgs-kutatások céldetektora, de a műszer mérései a nehézion-kutatóknak is segíthetnek – körülbelül 30-50 ember dolgozik majd ezeken a méréseken, ezt a csapatot fogja vezetni Veres.