Évtizedeken át úgy tudták a környezetvédők, hogy a magyar nőszirom teljesen kipusztult a Sóstói-erdőből, ahol egykor, valóságos mezőket alkotott a fokozottan védett növény az öreg tölgyfák alatt. A természetvédők legnagyobb örömére aztán 2003-ban felfedeztek két túlélő példányt. A kincsként vigyázott tövek az elmúlt nyolc évben nem hoztak virágot, amire senki sem tudott magyarázatot adni. Május első hetében viszont váratlanul szirmot bontott az egyik példány.

A húszforintos érméről ismert magyar nőszirom, amely kizárólag a Kárpát-medencében fordul elő, és Magyarországon csupán a Nyírség néhány pontján, illetve az Északi-középhegységben található, a Nyíregyháza melletti Sóstói-erdőből élőhelyének kedvezőtlen változása miatt kezdett kipusztulni. A tölgyerdő alatti talajvízszint ugyanis egyre jobban lesüllyedt, így szárazságtűrő, tájidegen fafajokkal, például akáccal, vörös tölggyel vagy feketedióval történt az erdőfelújítás 20. század második felében. A tölgyesek növénye, a magyar nőszirom ezért akarva-akaratlanul kipusztulásra ítéltetett, amit gyorsított, hogy sok tövet kiásták és hazavittek kertjeikbe a környékbeliek.

A biológusok feltételezése szerint a nyolc év utáni váratlan szirombontás oka az lehet, ami valamikor a nőszirom kipusztulását elindította: a talajvízszint. A Nyírségben a tavalyi igen csapadékos időjárás után több mint 85 százalékos mértékű lett a talaj víztelítettsége. A Sóstói-erdő alatt is megemelkedett a talajvízszint, és elképzelhető, hogy a magyar nőszirom virágaival élőhelyének kedvezővé válására reagál.