„A saját ásatásaimról beszéltem, de az előadást Núbiára hegyeztem ki, ugyanis egy olyan ókori egyiptomi személy sírját találtam meg, aki a Kr.e. XV. században ezt a hódoltsági területet vezette. Núbiai alkirály volt, akinek a létezéséről korábban nem tudtunk" − mondta el Bács Tamás.

Núbia (a mai Szudán északi része) jelentette azt a közvetítő területet, amelyen keresztül az afrikai áruk − elefántcsont, ébenfa, egzotikus − állatok - érkeztek Egyiptomba. Núbia területén voltak a nagy aranybányák, amelyeknek Egyiptom főleg az Újbirodalom idején a gazdagságát köszönhette.

Amikor az Újbirodalom elején Egyiptom legyőzte a helyi királyságot, kiépítették Núbiában az egyiptomi adminisztrációt. Az élére úgynevezett királyfi került. Valójában nem vér szerinti hercegről van szó, hanem rangról. Nem minden esetben ismerjük az alkirályok személyét, de nagyon sok sziklafelirat  maradt fenn Núbia területéről, amelyekben megemlékeznek tetteikről.
Ezekből azonban egyelőre nem áll össze olyan lista, amelyből lehetne tudni, hogy ki volt az alkirály egy adott pillanatban, mennyi ideig viselte tisztségét, egyenlő időszakokra nevezték-e ki, esetleg ez változott a személytől vagy a politikai helyzettől függően. Nagyon vázlatos képünk van erről és ezért komoly eredmény, ha előkerül egy olyan alkirály, akiről sikerül megállapítani, hogy körülbelül melyik időszakban volt hivatalban.

Penré Hatsepszut királynő uralkodásának korai időszakban, 5-8 éven át töltötte be a núbiai alkirály hivatalát. Ez az az időszak, amikor igazából elkezdett kiépülni a birodalmi adminisztráció Núbiában. Penré végső nyughelye egy 12 méteres akna mélyén lévő kamra, amelyet többszörösen kiraboltak.

A leletek anyaga és a töredékek minősége mutatja, hogy valaha itt gazdag temetkezés lehetett. Ébenfa- és elefántcsont-töredékek kerültek elő, a leletek között fegyvertöredékek is vannak. Nagyon sok minden mutatja, hogy Penré a korabeli elit legmagasabb szintjéhez tartozott - mondta a magyar régész.