A zaklatott méhek pesszimistává és gyanakvóvá válnak - állítják brit biológusok, akik kutatásaikat a Current Biology online kiadásában ismertették. A Newcastle-i Egyetem kutatói arra keresték a választ, hogy a méhek miként viszonyulnak az őket körülvevő világhoz, és hogy az ismeretlen illatokat miként társítják jó vagy rossz élményekhez - olvasható a Newcastle-i Egyetem honlapján.

A kísérletek első fázisában a kutatók arra tanították meg a méheket, hogy bizonyos illathoz a cukor édességét, máshoz a kinin keserűségét társítsák. A rovarok megtanulták a különbséget, hiszen nagyobbra tátották szájszervüket a cukorral kecsegtető illatot megérezve, mint a keserűvel azonosított szag esetében.

A következő lépésben a méheket két csoportra osztották. Az egyik team méhkasát egy percen át durván rázták, szimulálva a méhészborz (Mellivora capensis) támadását, a kontrollcsoportot viszont békén hagyták.

Az inzultus után mindkét csoportba tartozott rovaroknak tálalták a már ismerős illatokat, valamint a kettő keverékét. Mint kiderült, a vegzált méhek a kontrollcsoport tagjaihoz képest kevesebb hajlandóságot mutattak arra, hogy kinyissák a szájszervüket a keserű kinin, valamint az új illat észlelésekor.

"A zaklatott méhek úgy viselkedtek, mintha jobban számítottak volna a keserű ízre. Egyfajta pesszimista világlátásról tettek tanúbizonyságot, amit a pszichológiában kognitív elfogultságnak (cognitve bias) neveznek" - hangsúlyozta Geraldine Wright, a szerzők egyike. Mint hozzátette, az inzultált méheknél ugyanazokat a magatartásbeli és kognitív változásokat tapasztalták, mint amelyek a szorongó emberekre jellemzők.