Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének nemrég megjelent jelentése szerint 1,3 milliárd tonna élelmiszert, vagyis az éves termelés egyharmadát pocsékoljuk el vagy dobjuk ki felhasználás nélkül minden évben, miközben a nyersanyagok és főként a gabonák ára egyre emelkedik, az éhséglázadások pedig sok országban karnyújtásnyi távolba kerültek, írja az Expansion.com
A legnagyobb pazarlást a gyümölcsök és zöldségek, illetve a gumós és gyökeres növényeknél találták, a jelenség pedig ugyanolyan szinten érinti a gazdag nyugati országokat, mint a fejlődőeket.
A lakosok számára levetítve a pazarlás főleg a nyugati országokban sokkoló, Európában és Észak-Amerikában ugyanis minden állampolgár 95-115 kilónyi ételt dob ki évente, míg ez a szám Afrikában vagy Dél-Ázsiában csak 6-11 kiló.
A fejlődő országokban a legtöbb veszteséget az élelmiszer-termelési rendszerek hiányzó infrastruktúrája, az elavult technológia és a megfelelő beruházások hiánya okozzák. A gazdag államokban viszont a fogyasztók viselkedése és a nagyipari termelés jelentik a gondot: a lejárati dátumok és a minőségi előírások betartása miatt sok étel kerül a szemétbe, mikor azoknak még semmi bajuk sincs. A hatalmas kínálat pedig csak megerősíti azt a vélekedést, miszerint a termékek nyugodtan veszendőbe mehetnek.
"Ha ehhez hozzáadjuk a boltok markertingfogásait, amelyekkel minél több vásárlásra bíztatnak, mint például a kettőt fizet, hármat kap stratégia, mindez arra sarkallja a vásárlókat, hogy televásárolják kosaraikat, holott nem feltétlenül volna rá szükségük - teszik hozzá a FAO szakemberei. Ráadásul ahhoz, hogy a Föld egyre növekvő népességét megfelelő élelmiszerrel lássuk el, kifizetődőbb lenne csökkenteni az élelmiszerek pazarlását, mint növelni a mezőgazdasági termelést" - összegzi eredményeit a jelentés.