A régészek ultra nagyfelbontású tömegspektrométerrel azonosították egy mamut csaknem teljes kollagénláncát. A mintát a norfolki sziklákban 1990-ben fellelt sztyeppei mamut csontaiból nyerték ki. A 85 százalékban fennmaradt csontvázat, amely a faj világszerte legteljesebb maradványának számít, a norwichi régészeti és múzeumi szakszolgálat őrzi.

Házam előtt két szekvenál

Pár évvel ezelőttig még nem hitték volna a szakemberek, hogy ilyen idős csontvázban egyáltalán kollagént találnak - magyarázta a Yorki Egyetem régészprofesszora, Matthew Collins. Mai tudásuk szerint a fehérje tízszer annyi ideig fennmarad, mint a DNS, amely használható formában Észak-Európában maximum 100 ezer éves leletekből vonható ki. Ennek köszönhetően a kollagének segítségével nemcsak nagyon régen élt állatokról lehet információt nyerni, hanem a legapróbb csonttöredékekből is azonosítani lehet a leletet.

A kollagén meghatározását a Yorki Egyetem tömegspektrométer-központja végezte el. A kollagénlánc a legősibb fehérje, amelyet valaha szekvenáltak (aminosav-sorrendjét meghatározták).

Kollégák génjei

Jelen vizsgálat egy átfogó kutatás része, amely mamutok és masztodonok szerves maradványainak szekvenálásával foglalkozik, és a Geochimica et Cosmochimica Acta című szaklapban jelent meg. A norfolki mamutot összehasonlították más mamutokkal, jelenkori elefántokkal és masztodonokkal. A kövület kora ellenére elég peptidet - rövid aminosav-láncot - sikerült kinyerni ahhoz, hogy a norfolki leletet elefántfélének azonosítsák be, és sikerült megkülönböztetni az elefánt- és a mamutkollagént is egymástól.

Nigel Larkin, a norfolki szakszolgálat munkatársa hangsúlyozta, hogy a kutatás kiemelkedő fontosságú, mivel abban az időben, amikor a norfolki mamut élt, a legtöbb tetemet csontostul elpusztították a hatalmas hiénák. A legtöbb maradvány tehát csupán egy-egy csontból vagy csonttöredékből áll. A kollagénszekvenálással azonban a jövőben a legkisebb csontszilánkból is meg lehet majd határozni a lelet faját - bármelyik múzeum leletanyagában.