Ötzit, az 5300 éves gleccsermúmiát 1991. szeptember 19-én Olaszország és Ausztria határán, az Ötz-völgyi Alpokban fedezték fel. Ötzi a világ legrégebbi, teljes épségben megmaradt emberi holtteste.

A kutatók már korábban is elemezték Ötzi béltartalmát, amelyből arra következtettek, hogy halála előtt körülbelül harminc órával gabonát, valamint gímszarvas (Cervus elaphus), esetleg vadkecske húsát fogyasztotta. Ám minden kísérlet, hogy endoszkóppal mintát vegyenek a jégember gyomortartalmából, kudarcot vallott – olvasható a National Geographic honlapján.

A kudarc okát 2009-ben derítették ki, amikor az Ötziről készített CT-felvételek kimutatták, hogy halála után a gyomra feljebb mozdult, arra a helyre került, ahol normálisan a tüdő alsó lebenyei találhatók.

"Nem tudjuk, hogy ez miért történhetett" – hangsúlyozta Frank Maixner, a Bolzanói Múmiakutató intézet mikrobiológusa, a legújabb vizsgálatokat végző csapat tagja.

A CT-felvétel kimutatta Ötzi epeköveit, és az epehólyaghoz viszonyítva sikerült végre azonosítani a gyomrot, amely a mumifikálódás során igencsak összezsugorodott. Ennek ellenére a kutatóknak sikerült mintát venniük a gyomortartalomból, amelyben gabona és húsmaradványokat találtak.

Annak alapján, hogy mennyire emésztette meg Ötzi gyomra az ételt, a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a vadász alig két órával a halála előtt jóllakott.

"A sárgás-barnás pépes gyomortartalom mellett nagyobb húsdarabkákat is találtunk" – magyarázta Franck Maixner.

A hús DNS-vizsgálata kimutatta, hogy alpesi kőszáli kecskétől (Capra ibex) származik.

"A kőszáli kecske gyakoribb volt az Alpokban Ötzi idejében, mint napjainkban, s bár az állat igen ijedős, egy tapasztalt vadásznak nem jelenthetett gondot az elejtése. Párzási időszakban, amikor a bakok egymással párbajoznak, a vadász akár 20-50 méterre is megközelítheti őket. Ekkora távolságról Ötzi könnyűszerrel leteríthette az állatot íja segítségével" – vélekedett Franck Maixner.

Azt nem lehet tudni, hogy megsütötte-e Ötzi a zsákmányt, vagy sem. Vélhetően sült húst fogyasztott, erre utalnak a belekben talált koromrészecskék. Ugyanakkor a gyomortartalomban kecskeszőrt is felfedeztek, vagyis a jégember nem sokat bajlódott a hús előkészítésével.

"Nem volt valami higiénikus fogás" – jegyezte meg Franck Maixner.