Ötven százalékkal megnyújtja a beavatkozásra rendelkezésre álló időt, és ezzel a túlélés esélyeit, ha a kígyómarás helyét bedörzsölik egy ismert hatóanyaggal, mert az lassítja a méreg nyirokmirigyeken át történő felszívódását – jelentették ausztrál kutatók.
Az emberekkel és egerekkel végzett tesztekben elért eredményeket a Nature Medicine című szakfolyóiratban ismertették. A kutatók kimutatták, hogy a nitrogén-monoxid (NO) – ami egy gáz halmazállapotú ingerületátvivő anyag -– lelassítja a potenciálisan halálos kígyóméreg bejutását a véráramba, mert fékezi a nyirokáramlást.
Világszerte évente mintegy 100 ezer ember hal meg kígyómarás miatt, további 400 ezernek pedig amputálni kell azt a végtagját, amelybe a kígyóméreg bejutott. A kígyóméreg olyan nagy méretű molekulákat, fehérjéket tartalmaz, amelyek nem közvetlenül lépnek be az ember véráramába, hanem a test nyirokrendszerén keresztül áthaladva jutnak el a vérerekig.
A nitrogén-monoxid mint ingerületátvivő egyebek között szerepet játszik a vérnyomás szabályozásában és az agyi aktivitás kontrolljában is. A vegyületről korábbi kutatások azt is megmutatták, hogy lassítja a nyirokrendszerben a pumpáló mechanizmust.
Dirk van Helden kutatásvezető, a Newcastle Egyetem (Új-Dél-Wales, Ausztrália) munkatársa ezt a két ismeretet tette egymás mellé, amikor megtervezte kísérleteit. Feltételezte, hogy egy nitrogén-monoxidot kibocsátó szer helyi alkalmazásával lelassíthatják a méreg bejutását a keringésbe, így több idő maradhat az ellenméreg alkalmazására.
Elméletük igazolásához a kutatók 15 önkéntes lábába fecskendeztek kígyóméreghez hasonló molekulaméretű, ártalmatlan festékanyagot, majd mérték, hogy mennyi idő alatt ért el az ágyéki nyirokcsomókig a helyettesítő szer. A kísérletet másodszor úgy ismételték meg, hogy egy nitrogén-monoxidot kibocsátó gyógyszerrel dörzsölték be egy percen belül a bőrt ott, ahol a fecskendővel bejuttatták az álmérget. A mérések szerint az átlagos áthaladási idő ekkor drasztikusan, 13 percről 54 percre emelkedett.
A későbbiekben egérkísérletekben is megismételték a próbát, ám ebben az esetben valódi mérget használtak. A szerrel bedörzsölt rágcsálók 50 százalékkal tovább éltek a méreg beadása után, mint azok az állatok, amelyek nem kaptak nitrogén-oxidot – előbbiek átlagosan 90, míg utóbbiak csak 60 percig.