Meglepő leletről számoltak be lengyel paleontológusok, akik egy nyolcvanmillió éve élt kis szarvas dinoszaurusz, a Protoceratops fosszíliáit az állat utolsó lábnyomával együtt fedezték fel Mongóliában.

A Protoceratops a ceratopsia növényevő dinoszauruszok egyik neme, amelynek egyedei a késő kréta korban csordákban éltek a mai Mongólia területén. Aránylag kistestű, nagy fejjel rendelkező dinoszauruszok voltak, a kifejlett példányok hossza körülbelül 1,8 méter, vállmagassága mintegy 60 centiméter, tömege pedig kevesebb, mint 180 kilogramm lehetett. Koponyájuk masszív csőrben végződött, annak hátsó részén nyaktaréjt viseltek, amelynek mérete és formája egyedenként változott.

Kizárólag a lábnyomokból lehet következtetni a rég kihalt állatok viselkedésére, szokásaira, ám a csontvázak ritkán kerülnek elő a lábnyomokkal együtt, ugyanis fosszilizálódásuk különböző körülmények között zajlik. Nehézséget okoz a csontok párosítása is a lábnyomokkal, ugyanis rég elenyésztek az azokat hátrahagyó lágyszövetek, de gyakorta a végtagcsontok is hiányoznak.

A nehézségek ellenére a tudósoknak sokszor sikerül kikövetkeztetniük a lábnyomokból, hogy milyen dinoszaurusztól származnak. A nagytestű ragadozók például jellegzetes háromujjas lábnyomokat hagytak hátra, és ha azok gigantikus méretűek, jó eséllyel lehet arra következtetni, hogy a T. rextől származnak.

A fosszíliát a Góbi-sivatagban tárta fel 1965-ben egy lengyel-mongol expedíció. Negyvenöt évvel később Grzegorz Niedzwiedzki, a Varsói Egyetem paleontológusa kollégáival preparálta a leletet, hogy részlegesen megvizsgálja a fosszíliát. A medencecsontnál benyomódást találtak, amelynek alakja és mérete megegyezett egy olyan lábnyommal, amely egy négyujjú hátsó lábtól származhat.