Valóságos élő kövületnek számít az az angolnafaj, amelyet egy csendes-óceáni víz alatti barlangban fedeztek fel japán, amerikai és palaui kutatók. Az angolnafaj első egyedét, egy 18 centiméteres nőstényt a Palaui Köztársaság egyik szigetének közelében, egy partmenti sziklaszirt 35 méter mélységben lévő barlangjában tavaly márciusban fedezték fel.

A kutatók végül kézi hálók és lámpák segítségével összesen nyolc egyedet gyűjtötték be, amelyeken genetikai vizsgálatokat végeztek, hogy megállapítsák helyüket az angolnák evolúciós fáján. A DNS-vizsgálatok tanúsága szerint valódi angolnákról van szó.

Az apró barna halak a 19 családba tömörülő 819 jelenkori angolnafaj nagyon kevés anatómiai jellegzetességével bírnak, ugyanakkor sokban hasonlítanak a korai mezozoikumban élt primitív angolnákhoz. Így például aránytalanul nagy a fejük, és rövid, összelapított törzzsel rendelkeznek, gallérszerűen elhelyezkedő nyílások vannak a kopoltyúikon, és megtalálható esetükben a felső állkapcsukon az úgynevezett állközötti csont, a praemaxilla.

"Némely vonatkozásban sokkal primitívebb, mint a jelenkori angolnák, más szempontból pedig még a legrégebbi ismert fosszilis angolnáknál is kezdetlegesebbek. Ez azt jelenti, hogy valóságos élő kövületről van szó, anélkül, hogy léteznének fosszilis leleteik" - hangsúlyozták tanulmányukban a kutatók Mija Maszakival, a csibai Természettudományi Múzeum és Kutatóintézet zoológusával az élen.

Az angolna besorolásához a tudósok új családot, nemzetséget és fajt hoztak létre, és a hal a Protoanguilla palau nevet kapta. Az elnevezés a görög protosz szóból származik, ami szóösszetételekben ősit, eredetit, elsőt jelent, az anguilla pedig latinul angolnát jelent.

A tudósok megrajzolták az angolnák családfáját is, hogy meghatározzák, mikor vált el rokonaiktól a Protoanguilla palau. A kutatócsoport szerint ez körülbelül kétszázmillió évvel ezelőtt történt, amikor a dinoszauruszok uralma megkezdődött bolygónkon. Az angolnát csupán az adott csendes-óceáni barlangban találták meg, ám a biológusok szerint a Protoanguilla palau valamikor lényegesen elterjedtebb lehetett, mivel a víz alatti szirt mindössze 60-70 millió évvel ezelőtt alakult ki.