Szabadon élő és röghöz kötött vírusok összehasonlításával kiderült, hogy a kórokozók már háromszázmillió évvel ezelőtt is megfertőzték a rovarokat.
A DNS-ből és fehérjeburokból álló vírusok paraziták, önmagukban nem mutatnak életjelenségeket, tehát nincs anyagcseréjük, önálló mozgásra képtelenek. Élő anyagként csak gazdaszervezetben, annak folyamatait felhasználva viselkednek. Szaporodásukhoz a megfelelő sejtbe kell bejutniuk, hogy annak működését módosítva több százezer példányban lemásolhassák magukat.
Az élősködő darazsak viszont ügyesen felhasználják saját hasznukra a szervezetükbe beépült vírusokat. A rovarok a vírusgének segítségével olyan vírusszerű részecskéket gyártanak, amelyek toxintermelő géneket tartalmaznak. Ezt a darazsak a hernyókba fecskendezik be, amikor bejuttatják beléjük a petéiket.
A fertőzött hernyók a továbbiakban a darázspeték inkubátoraként működnek, miközben szervezetük a befecskendezett gének által vezérelt mérget termel. Utóbbi nemcsak a béranya immunrendszerét blokkolja, meggátolva ezáltal a peték kilökődését, hanem a megbénítja a hernyót, és megakadályozza annak bebábozódását.
A Tours-i Egyetem kutatói Elisabeth Herniouval az élen megkísérelték megállapítani, hogy a vírusok mikor fertőzték meg először a rovarokat. Ehhez a darazsakban élősködő, röghöz kötött vírusokat összehasonlították olyan szabadon élő rokonkórokozókkal, amelyek nem építik be génjeiket a gazdaszervezet genomjába. A két vírusféleség genomjának 10-15 százaléka egyezett.
A továbbiakban a különböző darázscsaládokban élősködő különféle vírustörzseket hasonlították össze, és arra a következtetésre jutottak, hogy a rovarokba beépült kórokozók legkevesebb százmillió évvel ezelőtt váltak el szabadon élő unokatestvéreiktől.
Ennek alapján a kutatók kiszámították a két vírusféleség közös ősének a korát. Adataik szerint a szabadon élő vírusok 222 millió évvel ezelőtt jelentek meg, míg a röghöz kötöttek 190 millió évvel ezelőtt. Összevetve a szabadon élő vírusokat egy másik rokonnal, a Baculoviridae víruscsaláddal, a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a két csoport 310 millió évvel ezelőtt vált el egymástól.
Az őskori vírusok genomja hasonlatos volt a modern vírusokéhoz.
"A kutatásaink során vizsgált génekkel már a 300 millió évvel ezelőtti ősök is rendelkeztek. Ezek a vírusok jelen voltak a dinoszauruszok korában és túlélték a tömegkihalási eseményt, amely végzett az őshüllőkkel. Jelen vannak napjainkban is, és minden életformában megtalálhatók, hiszen még olyan vírusok is vannak, amelyek vírusokat fertőznek meg" - hangsúlyozta Elisabeth Herniou.