A dinoszaurusztollak evolúciója követhető nyomon a Kanada nyugati részén talált nyolcvanmillió éves borostyánlelet segítségével, az őskori gyanta elemzését a Science pénteki számában ismertetik az Albertai Egyetem kutatói. A Grassy-tó környékén előkerült borostyándarabok a késő kréta időszakból származnak. Ekkorra már több röpképtelen dinoszaurusz is rendelkezett tollazattal - olvasható a BBC Newson.

Az Albertai Egyetem paleontológusai azt ismertetik, hogy kezdetben a tollas dinoszauruszok testét csupán pihe borította. Az evolúció során a különálló pihékből egyazon hajtüszőből sarjadzó pihecsomók fejlődtek ki. A folyamat további szakaszában a pihecsomókból alakult ki a tollrost, majd ezek képezték az alapját a tollak szárának.

"A tollazat evolúciójának az összes szakaszát megörökítette a borostyán, kezdve a hajpiheszerű képződményektől az olyan tollakig, amelyek a modern madarakra jellemzőek" - fogalmazott Ryan McKellar, a tanulmány vezető szerzője, hozzátéve, hogy a legfejlettebbek a vízimadarak tollazatához hasonlítottak. Ennek ellenére ez a tollazat nem volt alkalmas a repülésre.

A Science pénteki számában megjelent egy másik tanulmány is, amely a dinoszaurusz-tollak színét vizsgálja. A tollazat színét az úgynevezett melanoszómák határozzák meg. (A melanoszómák a pigmentsejtek plazmájában lévő hólyagocskák, amelyek festékanyag, a melanin raktározására szolgálnak).

Roy Wogelius, a Manchesteri Egyetem kutatója tanulmányában most azt ismerteti, hogy a tollazatot synchotron részecskegyorsító segítségével nagyenergiájú fénynyalábokkal bombázva, miként lehet kimutatni fématomokat, amelyeket a fekete és a barna színért felelős eumelanin festékanyag hagyott hátra.