Ahogyan a számítógép, úgy agyunk is akkor működik a legjobban, amikor ezt hűtve teheti. A túl nagy terhelés túlhevüléshez vezethet, ami csökkenti az információ-feldolgozási képességet.

A kutatás eredményei azt sugallják, hogy amikor a fej elkezd felmelegedni, az ásítás természetes termosztátként működik, lehetővé teszi, hogy hidegebb levegő áramoljon be és egészségesebb hőmérsékletre hűtse az agyat.

Százhatvan arizonai önkéntest vontak be tanulmányukba a Princetoni Egyetem kutatói, akik úgy találták, hogy télen, amikor testhőmérsékletük magasabb volt, mint a környezet, kétszer gyakrabban ásítottak az emberek, mint nyáron. Nyáron kevesebb haszon származik az ásításból, mert a belélegzett levegő melegebb lehet, mint a test hőmérséklete.

Az agy hőmérsékletét befolyásolja az általa feldolgozandó feladatok mennyisége, a keringő vér hőmérséklete és áramlási sebessége. Andrew Gallup kutatásvezető elmondta, hogy a túlhevült agy az álmossághoz hasonló érzést okoz, ami megmagyarázhatja miért ásítunk akkor is, amikor valóban álmosak vagyunk.

Amikor melegebb a testünk, nagyobb eséllyel érezzük magunkat fáradtnak. Éjszaka, amikor aludni készülünk, a testünk hőmérséklete a legmagasabb ponton van a napon belül - tette hozzá Gallup.