Gunnar Öquist, a svéd tudományakadémia titkára magyar idő szerint kedden délelőtt 11 óra 45 perckor bejelentette az idei fizikai Nobel-díjasok nevét. Az elismerést megosztva kapta az amerikai Saul Perlmutter, Brian Schmidt és Adam G. Riess. A három kutató azért kapta a díjat, mert távoli szupernóvák megfigyelése által felfedezték, hogy az univerzum gyorsuló ütemben tágul. A Perlmutter, illetve a Schmidt és Riess által vezetett két kutatócsoport egymástól függetlenül jutott a felfedezésre.
A kutatók a kilencvenes években publikálták eredményeiket, legfontosabb publikációik 1998-ban jelentek meg. A fizikusok a közel ugyanakkora energiájú, Ia típusú szupernóvák, összeroppanó fehér törpék robbanásakor mérték távoli galaxisok távolságát, kétféle módszerrel.
„Egyrészt a látható szupernóva-robbanás fényessége alapján mértek, másrészt a kozmológiai vöröseltolódásból is számolták a távolságot, és azt kapták, hogy a galaxisok messzebb vannak, mint ahol lenniük kellene” – mondta a díjat kommentálva Kiss László, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati tudományos igazgatóhelyettese. „Ez azért volt forradalmi és meglepő, mert egészen addig azt hitték, az univerzum tágulása inkább lassul, mert a gravitáció lassítja. Ehelyett kiderült, hogy valami – amit a csillagászok sötét energiának neveznek – éppen hogy felfújja, gyorsítja a tágulást.” Kiss szerint nem meglepő a díjbizottság választása. „Már tavaly is pletykálták, hogy meg fogják kapni” – mondta a csillagász, aki Ausztráliában személyesen is megismerhette Schmidt kiváló kutatói képességeit.
Tavaly nanotechnológusok kapták a fizikai Nobel-díjat. Az elismeréssel két orosz születésű, de a Manchesteri Egyetemen kutató fizikust, Andrej Geimet és Konsztantyin Novoszelovot tüntettek ki a kétdimenziós grafénnel kapcsolatos áttörést hozó kísérleteikért. A díj kihirdetése után kiderült, hogy Geim korábban a Nobel-díj paródiájának szánt IgNobelt is elnyerte békák mágneses térben történő lebegtetéséért. Ő az egyetlen, akinek Nobele és IgNobele is van. A másik tavalyi Nobel-díjassal, a Nobel-díjashoz képest szokatlanul fiatal, 36 éves Novoszelovval júniusban interjút készítettünk.
A fizikai Nobelt először 1901-ben osztották ki, akkor a német Wilhelm Conrad Röntgen kapta a díjat a róla elnevezett sugárzás felfedezéséért. A díjat háromszor is magyar tudós kapta meg. Első Nobel-díjasunk, Lénárd Fülöp is fizikus volt: ő 1905-ben katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért kapta az elismerést. 1963-ban Wigner Jenőnek ítélték a díjat, megosztva kapta az amerikai Maria Goeppert-Mayerrel és a német J. Hans D. Jensennel. Wigner az indoklás szerint az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztésével érdemelte ki a Nobelt, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezésére és alkalmazására. A legutóbbi fizikai Nobel-díjasunk Gábor Dénes volt 1971-ben, ő a holografikus módszer feltalálásáért és kifejlesztéséért kapta a díjat.
Az idei első Nobel-bejelentés hétfőn volt, akkor az orvosi-fiziológiai díj nyertesét közölték. A díjat az amerikai Bruce Beutler, a luxemburgi Jules Hoffmann és a kanadai születésű Ralph Steinman kapta. Beutler és Hoffmann a természetes immunitás alapvető mechanizmusainak megismeréséért Steinman pedig az adaptív immunitás működése, illetve az abban fontos szerepet betöltő dendritikus sejtek felfedezésért kapta az elismerést.
Szerdán a kémiai Nobel, csütörtökön az irodalmi díj, pénteken a békedíj nyertesét nevezik meg, jövő hétfőn pedig azt hirdetik ki, kihez kerül idén a svéd központi bank által 1968-ban alapított közgazdasági Nobel-díj.
A Nobel-díjakat idén is XVI. Károly Gusztáv svéd király adja majd át, december 10-én, a kitüntetést alapító Alfred Nobel 1896-ban bekövetkezett halálának évfordulóján. Az igazoló okmányon és az aranyérmén kívül minden díj mellé 10 millió svéd koronás (körülbelül 320 millió forint) csekk jár. Alfred Nobel tehetős svéd nagyiparos, a dinamit feltalálója 1895-ben írt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a tudomány és az irodalom kiválóságai, valamint azok, akik a legtöbb erőfeszítést teszik a békéért. Az alapító utasításai szerint a díjat azoknak kell adni, akik az előző évben saját tudományterületükön a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek. Az „előző évben” kitételt már régóta nem tartja be a Nobel-bizottság, mivel évtizedek is eltelhetnek, mire kiderül, hogy egy kutatás mennyire értékes.