Az Arkansas-i Egyetem paleontológusai lehetőséget kaptak arra, hogy egy magánterületen fosszilizálódott dinoszaurusz-lábnyomok sokaságát tanulmányozzák. Az egyik lábnyomegyüttes nagy valószínűséggel egy nagytestű húsevőtől, a valaha volt egyik legnagyobb theropoda (szörnylábú) dinoszaurusztól, az Acrocanthosaurus atokensistől származik. Egy-egy lábnyom hossza eléri a 60 centimétert, szélessége meghaladja a 30 centimétert.

„A lábnyomok minősége és a dinóösvény hossza miatt rendkívül jelentős paleontológiai helyszínre bukkantunk" – hangsúlyozta a kutatásokat irányító Stephen K. Boss.

Az Acrocanthosaurus atokensisé mellett a térségben szauropodák – hosszú nyakú, nagytestű növényevő dinoszauruszok – lábnyomait is felfedeztek. A lábnyomokat megőrző kőzetek alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a térségben olyan éghajlat uralkodhatott, mint napjainkban a Perzsa-öböl környékén.

„Magas volt a hőmérséklet, a sekély víznek pedig igen magas volt a sótartalma. Igen kedvezőtlen környezeti viszonyok uralkodtak, és fogalmunk sincs, hogy az állatok mit is kerestek itt. Kétségbevonhatatlan tény viszont, hogy viszonylag nagy létszámban éltek" – mondta Boss.
A kutatók a leletek alapján ki tudják számítani a térségben lehulló csapadék és az elpárolgott víz mennyiségét. Az ilyen helyszínek segítségével nemcsak a múltbéli klímáról tudhatnak meg többet, hanem a jövőbeli éghajlatváltozásokra is következtethetnek.

Az Acrocanthosaurus atokensis (magas tüskéjű gyík) két lábon járó húsevő volt. Ahogy a neve is jelzi, leginkább a csigolyáin elhelyezkedő hosszú nyúlványokról ismert, amelyek nagy valószínűséggel egy az állat nyaka, háta és csípője felett elhelyezkedő izomredőt tartottak. Az egyik legnagyobb theropoda volt, a kréta időszakban, a mai Észak-Amerika területén élt. Testhossza elérte a 12 métert, tömegét 5750-7250 kilogrammra becsülik. Koponyája hossza 1,3 méter körüli lehetett.