Minden eddiginél átfogóbb adatbázist állítottak össze a világ egyes részein regisztrált ikerszülések arányáról az összes születés között. A hollandiai Nijmegenben található Radboud Egyetemen kutató Jeroen Smits és az Oxfordon dolgozó Christiaan Monden által készített kutatás a fejlődő országokra koncentrált elsősorban, ahol ilyesfajta felmérések eddig nem készültek, vagy nem voltak ennyire nagyszabásúak. Az adatbázisba 2,5 millió, 1987 és 2010 között történt születésről kerültek be adatok.

A fejlődő országok átlaga ezer születésre jutó 13,6 ikerpár, ami nagyjából egybevág az európai, észak-amerikai és ausztrál felmérésekkel, amelyek ezer születésenként átlagosan 9 és 16 közötti értékeket adnak. A fejlődő országokban ennél jóval nagyobb hullámzást mutattak az egyes régiókból származó adatok. Közép-Afrikában a legnagyobb az ikrek aránya, a csúcstartó ország Benin, ezer születésyenkémt 27,9 ikerpárral. Jóval átlag alatti számokat mutatott Ázsia és Latin-Amerika, 8 ezrelék körüli aránnyal – kivételnek számít a karibi térség, ahol egyébként magas az afrikai származásúak aránya. Az egypetéjű ikrek aránya azonban meglepően stabilnak bizonyult az egyes régiókban: 3,5-4 ezrelék.

A kutatók egyelőre nem találtak választ arra, hogy mi okozza az ikrek sűrűségében ezt a nagy, akár háromszoros-négyszeres különbséget. Az ikerszülés esélyét befolyásoló tényezőkből sokat sikerült már azonosítani, ilyen például az anya életkora (minél idősebb, annál gyakoribb az ikerszülés, aztán 38 éves kortól megint ritkább), a dohányzás, a gyerekek száma, a fogamzásgátló használata, de még a nők magassága is (alacsonyabb nőknél kevesebb az ikerszülés). Ezeket a faktorokat azonban nem sikerült egyelőre úgy ráhúzni egyes etnikai csoportokra, illetve földrajzi régiókra, hogy az megmagyarázza a statisztikát.

Az ikerszülés gyakorisága időben is változik. Amerikában, ahol több évtizedre visszamenőleg rendelkezésre állnak aránylag pontos statisztikák, az 1920-as években 1,2 százalék volt az ikrek aránya, ez a hetvenes évekre egy százalék alá csökkent, majd az ezredfordulóra 1,3-1,6 közötti szintre nőtt.