2007-ben nagy port vert fel a tudományos, és a klónozástól sokkal jobban idegenkedő civil közvélemény körében is az a dél-koreai terv, hogy kutyákat klónoznának a repülőtereken drogcsempészek kiszagolására. A klónozás azóta megtörtént, a Chase nevű labrador hét klónja megszületett, felnőtt, és mára átesett a drogkereső tréningen is.

A drogkeresést a tréningre kiszemelt kutyáknak fajtától függően nagyjából 10-30 százaléka tudja csak megtanulni, a negyvenezer dollárba kerülő idomítás így sok esetben eredménytelenül zárul. Chase klónjai, a toppyk (angol szójáték a tomorrow és a puppy, azaz a holnap és a kölyökkutya szavak összevonásával) azonban kivétel nélkül sikerrel vették ezt az akadályt, a Chase-től örökölt kiváló génkészletüknek köszönhetően. A legjobb képességű klón, Tutu ma az Incheon reptér legjobb drogkereső kutyája.

Bár a kutyaklónozás ma még nagyon drága, a hatékonysága miatt már most jobban megéri gazdaságilag ilyen úton született, garantáltan jó képességű kutyákat alkalmazni a drogcsempészek kiszagolására – legalábbis a kutatást vezető koreai tudós, Byeong-Chun Lee szerint. Ráadásul a technika fejlődésével a klónozás költsége rohamosan csökken, Chase esetében még 240 ezer dollár volt egyetlen klón létrehozásának és felnevelésének ára, ma már csak százezer.

Bár az állatok klónozásánál is felmerülnek etikai aggályok, az emberi klónozással ellentétben az ilyen kísérleteket a Föld legtöbb országában engedélyezik és támogatják. A technológia rengeteg lehetőséget rejt, kínai tudósok nemrég olyan teheneket hoztak így létre, amelyek az emberi anyatejhez hasonló, emberi fehérjéket tartalmazó tejet adnak, egy másik kutatásban a rákkutatásban alkalmazható, a rákos sejteket kiszagoló kutyákkal kísérleteznek, és jól haladnak a kihalt állatfajon feltámasztására irányuló klónkísérletek is. A Jurassic parkkal ellentétben ezeket a kutatásokat nem dinoszauruszokkal, hanem mamutokkal végzik.