Mintegy nyolcezer évvel ezelőtt háziasították először a csirkét Kínában, és ezzel a kínaiak jócskán lekörözték a világ többi részét – állapította meg egy ásatási eredményekre támaszkodó tanulmány. Kínai régészek 23 állatfajtól származó 116 fosszíliát, köztük disznók, kutyák, szárazföldi teknősök, halak, kagylók és csirkék megkövesedett maradványait tárták fel az észak-kínai Hopej tartománybeli Vuhan város Cisan nevű neolitkori ásatási helyszínén folytatott munkálatok során.

„Számos olyan csontdarabot sikerült azonosítanunk, amelyek háziasított csirkéktől származtak" – mondta el Csiao Tenk-jun, Handan város régészeti intézetének vezetője. A Cisanban talált csirkecsontok jóval nagyobbak, mint a vadon élő szárnyasoké, de ugyanakkor kisebbek a mai háziasított társaikéhoz képest.

A szakember szerint a most felfedezett kövületek az időszámításunk előtti hatezerből származnak, ezzel lekörözve az eddig felfedezett legősibb, időszámításunk előtti négyezerből származó fosszíliákat, amelyekre Indiában bukkantak rá. A csontok többsége kakasok maradványa, ez azt sugallja, hogy a terület őslakói is éltek a gyakorlattal, miszerint a kakasokat leölték a húsukért, a tojókat pedig a tojásukért nevelték.

A tízezer évvel ezelőtti mindennapokról mesélő Cisan ásatási helyszínt az 1970-es években tárták fel. Ezen a területen fedezték fel a régészek a kínai köles termesztés legősibb leleteit, valamint dióhéjak sokaságát, megkérdőjelezve ezzel azt a népszerű hipotézist, amely szerint a diót a ma északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur autonóm régióként ismert térségből és Közép-Ázsiából hozták be Kínába.