Humán albumint nyertek ki genetikailag módosított rizsből kínai tudósok, akik szerint egy kilogrammnyi rizsszemből 2,75 gramm állítható elő a vér és a test szövetei közötti folyadékeloszlást szabályozó fehérjébőll.
Az albumin szabályozza a vér és a test szövetei között a folyadékelosztást, emellett szállítóként is működik a vérben. A gyógyászatban létfontosságú gyógyszerek alapanyagát képezi többek közt a májbetegeknél vagy a dialízisre szorulóknál. A fehérjét vérplazmából nyerik, ez fáradalmas és hosszú folyamat, amelyben mindig fennáll a vírusszennyezés veszélye.
A genetikailag módosított rizsből született albumin felépítése megegyezik a fehérje természetes formájával, és hatását is ugyanúgy fejti ki májbeteg patkányokon végzett vizsgálatok szerint.
A Jang Ho vezette kutatók rizsnövénybe ültettek be albumingént, emellett kifejlesztettek egy olyan eljárást, amellyel kinyerhetik a fehérjét a szemekből. Májcirrózisos - ezáltal csökkent albumintermeléses - patkányoknál a rizsből nyert fehérje ugyanúgy működött, mint a hagyományos. A növényi albumin nem váltott ki allergiás reakciókat, mindazonáltal további vizsgálatokra lesz szükség.
A genetikailag módosított rizs költségtakarékos forrása lehet az albuminnak. Az eljárás hozzájárulhat az életmentő fehérje iránti növekvő kereslet kielégítéséhez. A világon évente 500 tonna humán albuminra van szükség, és Kínában különösen nagy hiány mutatkozott az utóbbi esztendőkben. Az utóbbi évtizedekben számos eljárással próbálkoztak albumin kinyerésére, többek közt baktériumokból, élesztőből vagy génmódosított növényekből próbáltak szert tenni a proteinre.