A múmia az 1920-as években érkezett az Egyesült Államokba, majd több évtizeden át egy magángyűjtő birtokában volt, míg 1989-ben meg nem vásárolta az Illinoisi Egyetem múzeuma. A radiokarbonos kormeghatározás szerint az elhunytat Kr.u. 100 körül, vagyis a római uralom idején mumifikálták - olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon.

A múmia első CT-vizsgálatára 1990-ben, a másodikra pedig az idén került sor. A komputeres tomográfia tanúsága szerint a gyermek 7-9 éves kora körül veszítette az életét: ugyan még megvolt némely tejfoga, de már megjelentek a maradandó fogak is, ráadásul növekedésben voltak a hosszú csöves csontok.

A drága pólyák, valamint a Hispániából származó vörös festék arra utal, hogy a gyerek tehetős családból származott. A CT kimutatta, hogy nem távolították el az agyat, a szívet és a tüdőt. A balzsamozók igen hanyag munkát végeztek - erről tanúskodik a koponyacsonton éktelenkedő repedés, amely a halál után keletkezhetett, mivel nincs vérzésre utaló jel. A balzsamozók trehányságát mutatják a testben talált temetőbogarak is - nagy valószínűséggel a tetem sokáig hevert, míg hozzáláttak a tartósításához.

„Amennyiben egy járvány idején hunyt el, a balzsamozóknak sok holttestet kellett egyszerre kezelniük" - vélekedett Sarah Wisseman, a múmiakutató program koordinátora. A korszerű CT-készülék ellenére a múmia megtartotta némely titkát: így nem sikerült kifürkészni nemét, és sikertelenül próbálkoztak DNS-minta kinyerésével a csontokból. „Lehet, hogy sohasem tudjuk meg, hogy lányt, vagy fiút rejtenek a pólyák, ahogy azt sem, mi vezetett a halálához" - fogalmazott Sarah Wisseman.