Valamikor 1816 júniusában, a Genfi-tó közelében lévő Villa Diodatiban egy sötét és viharos éjszakán az akkor mindössze 18 éves Mary Shelley, későbbi férje, Percy Bysshe Shelley, mostohatestvére, Claire Clairmont, valamint Lord Byron és John Polidori kísértethistóriák felolvasásával múlatták az időt. Az este folyamán Lord Byronnak az az ötlete támadt, hogy versenyt hirdet: a jelenlévőknek valamilyen félelmetes sztorit kellett írniuk. Mary Shelley története később Frankenstein címmel látott napvilágot. A híres regény 1831-es kiadásának bevezetőjében az írónő arról ír, hogy napokig kellett várnia, hogy valami használható ötlete támadjon, és ez az ötlet egy rémálmot követően született meg egy holdfényes éjszakán.

A bevezető igazságtartalmát azonban sokan vitatják. Byron felhívásának általánosan elfogadott időpontja június 16. (annak ellenére, hogy erre egy forrásban sincs határozott utalás), Polidori naplójának egy bejegyzése pedig arról szól, hogy 17-én már mindenki dolgozott a saját történetén. A kritikusok ezek alapján mondják azt, hogy Shelley rövid időn belül nekiállt az írásnak, és a  Frankenstein bevezetőjében leírtak csak a történések kiszínezéséül szolgáltak, ami tovább növelhette a könyv reklámértékét.

Egy texasi kutatócsoport (Donald Olson, Russell Doescher, Marilynn S. Olson, Ava G. Pope és Kelly D. Schnarr) elhatározta, hogy csillagászati módszerekkel keres választ a kérdésre, vajon valós információkon alapul-e Shelley sztorija. A kulcs a holdfény volt. A leírás szerint az írónő képtelen volt használható ötlettel előállni egészen egy másik, szintén késő estig tartó beszélgetés napjáig. Ezen beszélgetés filozófiai jellegű volt, az élet természetéről folyt, és éjfél után ért véget. Miután Shelley végre ágyba került, egy félelmetes rémálmot élt át, amelyben egy férfi egy halottat próbált életre kelteni. Shelley hirtelen felébredt, és látta, hogy holdfény szűrődik be ablakán. Másnap pedig neki is látott az írásnak.

Fennmaradt levelek és egyéb dokumentumok alapján Byron és Polidori június 10-én érkezett Villa Diodatiba, így a versenyfelhívás lehetséges időpontja június 10. és 16. közé esik. A kutatók 2010 augusztusában utaztak Svájcba, hogy a helyszínen próbálják meg rekonstruálni a történteket. Kiterjedt topográfiai méréseket végeztek a villa környékén, és számításba vették az 1816-os időjárási feljegyzéseket is. Kiszámították, hogy a Hold június 16-án éppen hajnali két óra előtt bukkant fel a dombok mögül, hogy aztán bevilágítson Shelley hálószobájának ablakán. Mindez egybevág az előszóban olvashatókkal. Polidori naplójában továbbá olvashatunk egy június 15-re datált, hosszúra nyúlt beszélgetésről, ami szintén Shelley verzióját erősíti meg.

A csillagászati bizonyítékok tehát arra utalnak, hogy Shelley holdfény okozta rémálma valóban bekövetkezhetett, méghozzá 1816. június 16-án hajnali 2 és 3 óra között. Byron a versenyt a birtokra érkezés után találhatta ki, de valószínűleg még június 13-a előtt. A texasi csillagászok szerint tehát nincs ok arra, hogy kételkedjünk az írónő igazát illetően, mindezt pedig a fennmaradt írásos dokumentumokra és az általuk elvégzett vizsgálatokra alapozzák.