„Farkas Bertalan és Charles Simonyi személyében magyarok megjárták a világűrt, Erőss Zsolt feljutott a világ tetejére, a Mount Everestre, honfitársaink körülhajózták a Földet, s valamennyi országban letették a névjegyüket. Bolygónkon egyetlen helyre nem jutottak még el, a mélytengerek világába" – fogalmazott Palkó Zsolt, az expedíció vezetője, a részvételi jogot elnyert The Explorer Society Alapítvány elnöke.

Mint kifejtette, a mélytengerek világa egy speciális terület, ahol rettenetes, 6 millió tonnás nyomás nehezedik a merülőkapszulára. A rendkívül bonyolult technikai feltételek miatt sokkal korlátozottabbak a megismerés lehetőségei, ezért kevesebb expedíció indul a mélytengerek birodalmába, mint a világűrbe. A Titanic tragédiájának centenáriuma adott lehetőséget arra, hogy az Orosz Tudományos Akadémia Sirsov Oceanológiai Intézete és a Deep Ocean Expeditions Ltd. expedíciót szervezzen, amelynek vezetője Anatolij Szagaljevics professzor, James Cameron 11 Oscar díjjal jutalmazott Titanic film volt főmunkatársa lesz.

Húsz helyet hirdettek meg a világ vezető tudományos médiumai és szakemberei számára, ez lehetőséget ad arra, hogy kétfős csapatokban a MIR 1 és MIR 2 mélytengeri merülőszondákon lemerülhessenek a csaknem négyezer méteres mélységben nyugvó hajóroncshoz. A The Explorer Society Alapítvány hosszú előkészítő munka után a napokban hivatalosan is elnyerte a mélytengeri expedíción való részvétel jogát és a hivatalos merülői státuszt. A magyar expedíció tagja Palkó Zsolt és Elter Tamás, az Explorer Magazin főszerkesztője.

„A részvétel anyagi kérdés is, ezért támogatókat is keres az alapítványunk. A merülési közvetlen költségek személyenként 12-14 millió forint, de ennél többel kell számolni. Célunk, hogy a két fő közül legalább egy le tudjon menni és teljesíteni tudja az első magyar mélytengeri expedíció küldetését. A kezdő összeget már letettük, tehát jogosultak vagyunk a merülésre" – mondta el Palkó Zsolt

A merülés alkalmából a magyar expedíció adatokat gyűjt a roncs állapotáról, elősegítendő a Titanic rohamosan romló állagának a felmérését. A kettétört hajóorr és tatrésze  közötti törmeléksávot átkutatva igyekeznek minél több felvételen dokumentálni a Titanic utasainak és személyzetének a mélytengeri síkság aljzatán heverő egykori használati eszközeit és egyéb kiszóródott tárgyakat, de figyelmük kiterjed a hajóroncson megtelepedett mélytengeri organizmusok minél pontosabb azonosítására és a tengergeológiai megfigyelésekre is. Az expedíciót támogatja a hazai tudományos élet több jeles képviselője, ahogy a Magyar Természettudományi Múzeum és a Földrajzi Múzeum is.

Az expedíció lehetőséget biztosít arra, hogy üledékmintát hozzanak, ezenfelül a merülők szeretnének elhelyezni a roncsoknál egy időkapszulát, amelyben megfogalmaznák az utókor számára a természet és a tengerek védelmével, bolygónk jövőjével kapcsolatos gondolataikat.

A felkészüléssel kapcsolatban Palkó Zsolt elmondta, hogy komoly fizikai és lelki tréninget kíván a részvétel. A merülőkapszula háromfős, a kapitány mellett két kutató kap benne helyet. „Tizenkét órás utat jelent - ebből három órán át tart a merülés, hat órát tölt az expedíció a Titanic roncsai körül, majd további három órán tart a felemelkedés. A mélyben 6 millió tonnás nyomás nehezedik a kapszulára, igen erősek az áramlatok, amennyiben valamilyen műszaki meghibásodás történik, nem sok lehetőség van a mentésre.

A technika pedig, mint ezt a Titanic tragédiája is bizonyítja, nem mindenható. A két szonda egyszerre ereszkedik le, ha bármi történne, a másik szonda manipulátor karjaival esetleg tudna segíteni, de ez az egyetlen remény. Korlátozottak az oxigén-, víz- és élelmiszerkészletek, ilyen körülmények között csak rövid ideig lehet a túlélést biztosítani egy műszaki hiba esetén" - mondta el Palkó Zsolt, hozzátéve, hogy a MIR-szondáknak még nem volt műszaki balesete.